Merőben más a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság a 2008-2009-eshez képest, és sok mindent meg fog változtatni – mutattak rá a COVID-19 –Romanian Economic Impact Monitor társkezdeményezői és működtetői a Kreatív Kolozsvár rendhagyó online-estjén szerdán. A meghívottak, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Bálint Csaba, a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója, Csala Dénes, illetve a BBTE docense, Nagy Bálint Zsolt avattak be abba, hogyan látják a többi között a romániai munkaerőpiac, a fizetések alakulását, és hogy egyáltalán, mire számíthatunk a következő években.

Nagy Bálint Zsolt egyetemi docens azzal indította a Gazdaság és járványhatás beszélgetés szakmai részét, hogy rámutatott: a számok azt mutatják, a pénzügyi piacokon nem annyira aggasztóak a jelek, mint a reálgazdaságban. Ilyen szempontból ez a mostani válság nagyon más, mint a 2008-2009-es – magyarázta.

„A 12 évvel ezelőtti recesszió a pénzügyi világból eredt, a pénzügyi piacok egészségtelen állapota erősítette fel, majd mint a rákos sejtek átvitték a betegséget a reálgazdaságba. Jelen pillanatban nem ez történik, hanem van egy nagyon komoly reálgazdasági, kínálati és keresleti kettős sokk, és ez a két sokk ördögi körként erősíti egymást, a pénzügyi piacok pedig minderre próbálnak reagálni” - mondta Nagy Bálint Zsolt közgazdász.

A pénzügyi piacok tehát most nagyon másként viselkednek, mint 12 évvel ezelőtt: az elején mindkét időszakban nagy zuhanások történtek az indexekben, most viszont nagyon gyors a felfele ívelés. Ez utóbbi a központi bankok és más intézmények lépései miatt történt, hatalmas mennyiségű likviditás pumpálódik a piacokba, a vírus megjelelésétől számított zuhanásnak már több mint a felét visszahozták a piacok. „Nagyon sokak szerint ez egy túlzott optimizmus. Ahhoz képest, hogy mennyi változót nem tudunk pontosan a vírus viselkedésével kapcsolatban, túlzott ez az optimizmus a pénzügyi piacokon" - mondta az egyetemi docens.

Lejárt egy hosszú gazdasági ciklus

Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja egyetértett Nagy Bálint Zsolttal abban, hogy jelenleg nem egy pénzügyi típusú válsággal nézünk szemben. „Ha a romániai bankrendszert, pénzügyi szektort nézzük, alapvetően jó állapotban találta a válság ezt a szektort. Mindenfele a világban a központi bankok, a kormányok óriási csomagokat jelentettek be, és ezek a lépések együtt azzal, hogy feltételezhetően sikerül kézben tartani a járványt, tehát hogy elkerülhető lesz egy második nagy hullám, optimizmusra adhat okot. De arra ne számítsunk, hogy egyik napról a másikra a régi világ visszatér” - magyarázta.

Hozzátette, bár a járványgörbe alapján el lehet mondani, hogy a járvány tetőződése már megtörtént, a vírussal mégis sokáig együtt kell élnünk, amíg gyógyszer, oltás nem áll rendelkezésre. A februártól eltelt időszakkal időt nyertünk, a lakosság megszokta, hogyan védekezzen, és ahogy a megszorító intézkedéseket fokozatosan lazítjuk, úgy indul fokozatosan újra a gazdaság, a növekedés.

Rámutatott: egy nagyon hosszú gazdasági ciklus véget ért, az Egyesült Államokban több mint tíz éve folyamatosan nőtt a gazdaság, ez most lezárult. Olyan magas munkanélküliségi számokat látunk, amelyet a nagy világgazdasági recesszió óta nem lehetett látni a fejlett világban – magyarázta. Hogy ezeket leépítsük, hosszú időre van szükség.

„Most elindul egy új gazdasági ciklus, bízhatunk abban, hogy hamarabb helyreáll a gazdaság, mint a 2008-as válság után, de nem lesz egy egyszerű út. Nagyon sok kockázat van ezen az úton. A világ nagyon másképp fog kinézni. Szükség van a kormányzati, központi banki lépésekre, a mentőövekre, de ez a másik oldalon azt is jelenti, hogy korábban nem látott adósságállományok halmozódnak fel. Ezt is valamilyen módon egyensúlyozni kell, megoldást kell találni a leépítésükre" - magyarázta Bálint Csaba.

Mire készülhetnek a különböző szektorok?

Arra a kérdésre, hogyan érinti a szektorokat a válság, milyen változások lehetnek, a Lancaster University adjunktusa, Csala Dénes elmondta, az online kommunikációs platformok segítségével javulni fog a kommunikáció, ez pedig a társadalom sikerességének kulcsa. Ám kockázatokat is rejt el a változás, ugyanis ez az emberi kapcsolatok leépülésével jár, amelynek hosszú távú hatásait még nem ismerjük.

Bálint Csaba szerint is az első számú nyertes az IT-szektor, a digitalizáció és a kommunikáció lehet. „Nagyvárosokban rengeteg időt eltöltünk azzal, hogy beérjünk az irodába azért, hogy emaileket írjunk, amit simán meg lehet tenni akár otthonról is. Ezeket a folyamatokat újra lehet most gondolni, és sok helyen, sok esetben rá fogunk jönni, hogy meg lehet oldani hatékonyabban is” - magyarázta.

Hozzátette, a turizmus területén is sok mindent át kell gondolni, hiszen a járvány sokáig meg fog maradni az emberek memóriájában. Még elég sokat kell várni arra, hogy a turizmus a 2019-es fordulatszámmal működjön. Meglátása szerint sokat fogunk az otthonról történő munkavégzésről is tanulni.

Fizetésemelésre még várni kell

A járvány miatt hirtelen nagyon megváltozott a munkaerőpiac: körülbelül egymillióan vannak kényszerszabadságon, 300 ezren el is veszítették a munkahelyüket, és nem tudni, hányan térhetnek vissza munkahelyükre a kényszerszabadságon lévők közül. Bálint Csaba elmondta, olyan bérnövekedésekre, mint amilyeneket 2020. január-februárjáig láttunk, még sokáig várni kell.

„2020. január-februárjáig nagyon feszített munkaerőpiacunk volt. Ez annak volt az eredménye, hogy már régóta nőtt a gazdaság, elfogyott a munkaerő, és nagyon sokan el is vándoroltak Romániából. Nagyon nehéz volt a vállalatok számára munkaerőt találni. A kormányzati fiskális politika ugyancsak támogatta a bérek emelését, és ennek megfelelően éveken keresztül két számjegyű átlagbér-növekedéseket láttunk” - magyarázta a szakember.

Hozzátette, de az is látszott, hogy ez a fajta bérnövekedés hosszú távon nem fenntartható, mert termelékenységben egy vállalat egyik évről a másikra nem tud 10-15 százalékot vagy ennél többet javítani. A járvány miatt a munkaerőpiac hatalmasat fordult, és ennek megfelelően olyan bérnövekedés, mint amit az elmúlt években láthattunk, nagyon nehezen képzelhető el - mondta Bálint Csaba.

„De azért a válságokban is az látszik, hogy a béreknek van egyfajta rugalmatlansága: jelentős csökkenés csak rövid ideig történik, mérsékelt, egyszámjegyű növekedés azért még mindig benne lehet. Nem erre az április-májusi időszakra gondolok, hanem az ezt követő periódusra. Hogy a munkaerőpiac olyan feszítetté váljon, és érezhető fizetésemelések legyenek, arra ismét elég hosszú időt kell várni” - magyarázta.

Milyen maradandó változások lehetnek?

A maradandó változások témakörét érintve Bálint Csaba szerint nem fog leállni a globalizációs folyamat, de például az ellátási láncok újra lesznek gondolva. Valószínűleg több mindent igyekeznek majd a nagy, globális multinacionális vállalatok otthon, tehát Európában, az Egyesült Államokban előállítani. 

A jegybank igazgatótanácsának tagja úgy gondolja, hogy a világ egyensúlyi pozíciójában is változások lehetnek. „A válság kirobbanása előtt az USA gazdaság kb. 30-35 százalékkal volt nagyobb, mint a kínai. Valószínűleg a válság Kínát kevésbé húzza vissza, és jóval nagyobb lesz a visszaesés az Egyesült Államokban. Úgyhogy a két nagyhatalom közötti erőegyensúly változni fog: az Államok relatív pozíciója gyengül. A válság előtt is azt láttunk, hogy olyan 2030-ra Kína már átveheti az első számú  gazdasági hatalom címét, most ezzel a válsággal lehet, hogy ez még hamarabb bekövetkezik” - mondta.

Meglátása szerint a válság az Európai Unió tesztje is lehet: „Maga az eurózóna egy befejezetlen projekt, és válsághelyzetben mindig kiderül az, hogy egy ilyen befejezetlen projekt sokkal nehezebben tud válaszolni, vagy lassabban válaszol a kihívásokra, mint például az Egyesült Államok. Most jó alkalom lehet arra, hogy újragondoljuk a projektet, hogy találjunk például egy zöldebb, egy innovatívabb, egy dinamikusabb, egy olyan Európa-képet, amelyet a tagállamok együtt el tudnak fogadni”.

Bálint Csaba azzal zárta, hogy 2008-as válság után Romániának 6 évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a krízis előtti szintet, most azért jó esély van arra, hogy fele annyi idő alatt elérjük a 2019-es a szintet. Nagyon sok függ attól, hogyan tudjuk kontrollálni a járványt - mutatott rá.