A szakminiszter a gabonatermés 40 százalékos, a gazdák a 60 százalékos csökkenésével számol. Bár Hargita megyében valamivel több csapadék hullott az országos átlagnál, öntözőrendszerek nélkül rövid távon sincs esélyük a gazdáknak.

Mintha nem volna elég a koronavírus-járvány, az időjárás is a hazai gazdaság ellen dolgozik. Az ország legnagyobb részét rendkívüli szárazság sújtja, ami miatt a kormány a rendkívüli állapot végéig megtiltotta egy sor mezőgazdasági és élelmiszeripari terméknek az Európai Unión kívülre történő exportját. A tiltás alá eső termékek között van a búza, a rozs, a kukorica, az étolaj, a cukor, a sütőipari termékek, köztük a keksz is.

Vegyes fogadtatás

Az Európai Unión belül azzal a feltétellel lehet exportálni, ha a célországbeli partner igazolja, hogy a szóban forgó terméket belső fogyasztásra szánják. Az intézkedés vegyes fogadtatásban részesült. „Ez a lépés hátrányosan érinti nem csupán a kivitelre termelő gazdálkodókat, hanem a teljes romániai mezőgazdaságot. A búzatermelés évi 9 és 10 millió tonna között van, a belföldi fogyasztás pedig 3,5 millió tonna, a többi exportra megy” – nyilatkozta Liviu Zăgan, a Holde Agri Invest mezőgazdasági vállalat vezérigazgatója. Véleménye szerint mivel az országban minimális a tároló kapacitás, a kiviteli tilalom az árak erőltetett csökkenéséhez vezet, amelynek a termelők látják majd kárát.

A búzaexport főleg az EU-n kívüli országokba irányul, s hasonló a helyzet a kukorica és a rozs esetében. Tavaly több mint 1,5 millió tonna kukoricát adtunk el nem uniós országoknak, a legnagyobb vásárló Egyiptom és Törökország volt. Rozsból 920 ezer tonna került az EU határain túlra, a java Szaúd-Arábiába. Adrian Nechita Oros, a szaktárca vezetője azt nyilatkozta, egy hónap alatt közel 800 ezer tonna gabonát exportáltunk, a tavalyi mennyiség dupláját, emiatt került sor az ideiglenes korlátozás bevezetésére.

Más szakemberek szerint az intézkedés azért értelmetlen, mert az akut csapadékhiány miatt idén úgysem lenne mit exportálni. A fő gabonatermelő vidéknek számító Bărăgan egyes részein a tavaly augusztus óta lehullott teljes csapadékmennyiség nem haladja meg a négyzetméterenkénti 35 litert, ami töredéke az ideálisnak. Az Országos Területfejlesztési Ügynökség  márciusban elkezdte az öntözést, de mindössze 100 ezer hektáron, míg a művelés alatt álló terület 8,5 millió hektárt tesz ki. Adrian Nechita Oros szerint 2016-ban 1 milliárd euró vált hozzáférhetővé öntözőrendszerek kiépítésére, ami 2,2 millió hektárra volna elég, mostanáig azonban csak 200 milliót hívtak le. 

Erdély északi részét sújtja leginkább

Erdély északi része a szárazság által leginkább sújtott területek közé tartozik, mondja Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. „Hó alig volt, eső pedig csak pár csepp esett január óta. Korábban a rendszeres szárazság a déli területekre volt jellemző, ezért öntözőrendszer kevés van Erdélyben, pár kisebb területen csak a Maros és a Szamos mentén” – nyilatkozta a Maszolnak az agrárpolitikus.

A változó klíma miatt indokolt volna öntözőrendszerek kiépítése, elsősorban az erdélyi gyümölcsösökben, azonban ez nagyon költséges, a gazdálkodók önerőből nem tudják megoldani, az uniós pénzek lehívása volna a megoldás. „Lássuk, hogy alakul a 2021 utáni uniós agrárpolitika, lesz-e ilyesmire pénz vagy mindent a járvány okozta válság enyhítésére költenek” – mondja Sebestyén Csaba, aki egyetért az export korlátozásával, főleg, hogy ideiglenes intézkedésről van szó.

Hargita megyében kicsit jobb a helyzet

Bár Hargita megyében némileg jobb a helyzet az országos átlagnál, esett némi csapadék tavasszal, a vízhiány már most érezteti káros hatásait. Szabó Ákos falugazdász megkeresésünkre elmondta, az őszi vetések már megsínylették a csapadék elmaradását, hiszen a talajba kerülő víz híján nem tudják felvenni a megfelelő tápanyagokat.

„Hiába végzik el a gazdák a tavaszi műtrágyázásokat, ha víz nélkül egyszerűen nem jut el a növényekhez a tápanyag, nem tudják azokat felszívni” – fogalmazott a szakember. Emellett az is gondot okoz, hogy az ősszel elvetett növények hótakaró nélkül vészelték át a telet. „Ezt a két hatást egyértelműen rosszul viselik a növények” – mondta Szabó Ákos.

Hozzátette, Székelyföldön a késői fagyok is kárt okoztak, szinte semlegesítették az esők kedvező hatását. Ráadásul a tavaszi talajelőkészítő munkálatokat sem lehetett megfelelően elvégezni a szárazság miatt. A csapadékhiány a burgonyatermést is veszélybe sodorta.

Nem kell fizetni az öntözővízért

Egy elfogadás, kihirdetés alatt álló törvénytervezet szerint ingyen használhatják öntözésre a gazdák a gyűjtőtavakból, folyóvízből és altalajvízből származó vizet. A jogszabály értelmében az állam szükségállapot vagy szárazság esetén lemond az vízhasználati illetékből származó bevételéről.

Szabó Ákos szerint ez az engedmény inkább szimbolikus jelentőségű, hosszú távon semmiképpen sem ez jelenti a megoldást. Rámutatott, javarészt eddig is inkább a bürokratikus eljárás és annak költségei miatt álltak el a felszíni vizek használatától a gazdák, nem a fizetés miatt (a tervezett új előírások értelmében az öntözési engedély kibocsátása is bürokráciamentes lesz és nagyban lecsökkenhet a megfelelő dokumentumok kiállításának ideje, szerk. megj.).

Hargita megyében egyébként leginkább az Olt-folyó és annak mellékágai jöhetnek szóba. Ám a mellékágaknál a nyári aszálykor tartósan csökkenhet a vízhozam, és fizikailag is problémássá válhat az öntözés – magyarázta.

Be kell rendezkedni a szárazságra

Az ideális természetesen az lenne, ha ciklikusan és megfelelő mennyiségű csapadék hullna, ám a jelenlegi folyamatokat tekintve biztosan elmondható: a gazdálkodóknak fel kell készülni arra, hogy az öntőrendszerek nélkül nem tartható fenn jelenlegi formájában a székelyföldi gazdálkodás – mondta a szakember. Szabó Ákos véleménye szerint hosszú távon a megoldást a felszíni víztározók építése jelenthetné.

„Erre voltak már elképzelések, például Alcsíkon, de egyelőre nem sikerült megvalósítani. Akár a felhagyott kavicsbányák gödreit is alkalmassá lehetne tenni a téli csapadék összegyűjtésére és tárolására. Ezeknek a beruházásoknak az elvégzése lenne az igazi segítség. Nagyon jó példákat lehet találni például Háromszéken, ahol a termőterületek 10%-a öntözhető, ami egy nagy számnak számít a térségben” – részletezte.