A felelősségvállalással elfogadott 2020-2022-es költségvetési-fiskális stratégiából már látszik, mi az elképzelése a kormánynak a jövő évi költségvetésről, amelyet a tervek szerint jövő héten fogad el a kabinet.

A 2020-as központi költségvetés első változata szerint 358,6 milliárd lejes bevétellel számolnak (GDP 31,8 százaléka), a kiadási oldalon pedig 399,2 milliárd lejjel (GDP 35,4 százaléka). Ez azt jelenti, hogy jövő évben 3,5 százalékos hiánnyal kalkulál a kormány. Becslések szerint 4,1 százalékos lesz a gazdasági növekedés, és 3,15 százalékos az éves infláció. A munkanélküliek száma 275 ezer személyre tehető, a havi nettó átlagbér pedig 3.324 lejre.

A kabinet számításai szerint a bevételi oldal tíz százalékkal nagyobb lesz jövő évben, a kiadások pedig 7 százalékkal nőnek. Az Orban-kabinet 34,3 százalékkal nagyobb összegre számít az társadalombiztosításból mint idén, és 20,3 százalékkal nagyobb áfabevétellel kalkulálnak. A befektetésekre fordított összeget 12 százalékkal akarják növelni. A beruházási költségek 2020-ban várhatóan elérik a 48,605 milliárd lejt, 2021-ben 48,739 milliárd, 2022-ben pedig 49,988 milliárd lejre nőnek.

A személyzeti kiadásokra, azaz a közalkalmazottak bérére az első tervek szerint 110 milliárd lejt (GDP 10 százaléka) szánnak, 7 százalékkal többet mint idén. A szociális kiadások, amelyek a nyugdíjakat is magukban foglalják, a tervek szerint 131 milliárd lejt emésztenek fel, 14 százalékkal többet mint idén. A bérekre és nyugdíjakra fordított összegek jövő évben a bevételek 67 százalékát fogják elvinni.

2019-ben az államadósság GDP-hez viszonyított százalékarányát 36,4 százalékra becsülik, ami 1,4 százalékpontos növekedést jelent 2018-hoz képest. A dokumentum 2019-re a GDP 4,43 százalékának megfelelő hiánnyal számol, amely jelentős eltérést jelent az eredetileg kitűzött, a GDP 2,76 százalékának megfelelő hiánycélhoz képest.

"Ez a folyamat elsősorban bizonyos költségvetési kiadások miatt következett be, amelyek olyan becsült kiegészítő bevételek alapján merültek fel, amelyek nem valósultak meg, és kompenzációs intézkedéseket sem hoztak, még akkor sem, amikor az év első felében a hitelminősítő intézetek és a nemzetközi szervezetetek erre figyelmeztettek"- olvasható a stratégiában.