Várat magára a palagáz-forradalom Európában
Kiadta az idei első palagáz-feltárási engedélyt a környezetvédelmi minisztérium. Rovana Plumb tárcavezető hétfő délutáni közlése szerint egy külföldi beruházó végezhet próbafúrásokat Dobrogeában.
A miniszter többször is hangsúlyozta, az engedély kibocsátása nem jelenti azt, hogy megkezdődhet a palagáz-kitermelés is. „Ahhoz, hogy a kitermelés elkezdődjön, előbb fel kell mérni a tartalékokat” – magyarázta. Nyomatékosította, hogy a palagáz feltárása nem jelent semmilyen veszélyt a környezetre, és próbafúrások után legalább öt évnek kell eltelnie, hogy a kitermelés elkeződhessen.
Pontáék pálfordulása
Rovana Plumb bejelentése várható volt, ugyanis a kormány látványosan módosította álláspontját a palagáz-kitermelés kapcsán. Az első Ponta-kabinet tavaly májusban moratóriumot hirdetett ezen téren. A választások után összeálló második Ponta-kormány már prioritásként kezeli ezt a kérdést, annak ellenére, hogy több romániai településen tüntetéseket tartottak a kitermelés ellen.
Romániában elsőként a tengeren túli kőolajipari óriás, a Chevron kapott 30 évre szóló kutatási és kitermelési jogot az Ungureanu-kabinettől három dobrodzsai és egy moldvai területre. Múlt év végén a Ponta-kormány további koncessziós szerződéséket kötött palagáz kitermelésre, Temes és Bihar megyei területekre.
A palagáz a kormánykoalíción belül is feszültséget gerjeszt, több szociál-demokrata és liberális honatya, valamint a Bihar megyei önkormányzat is a próbafúrások betiltását követelte. A palagáz kitermelés ellenzői azt állítják, hogy a felhasznált technológia roppant környezetkárosító, szennyezi a talajvizet és földrengéseket okoz. Bulgária és Franciaország betiltotta a palagáz kitermelést, több nyugat-európai ország pedig moratóriumot vezetett be.
Nincs képzett munkarő
Bár erős indulatokat gerjeszt idehaza a palagáz, mérvadó szakembereknek az utóbbi időben tett nyilatkozatai fényében nem tűnik valószínűnek, hogy a kitermelés néhány éven belül elkezdődne. Andrew Brown, a Shell nemzetközi olaj és gázkitermeléséért felelős igazgatója úgy véli, hogy az Észak-Amerikán kívüli palagáz és palaolaj tartalékok kitermelése a vártnál jóval lassabban haladhat a jövőben.
Brown szerint ennek oka a palagáz kitermeléséhez szükséges megfelelő technológia és a szakképzett munkaerő hiánya a többi kontinensen, emiatt a palagáz és palaolaj-kitermelés növekedése ezekben a régiókban elmaradhat a várakozásoktól, írja a Financial Times. Az észak-amerikai palaolaj-kutató cégek jóval fejlettebb technológiával rendelkeznek, mint a többi kontinensen tevékenykedő társaságok. Ezen túl a szabályozói környezet rugalmatlanabb Európában, mint Amerikában. Ezek következtében Brown szerint a gázpiaci forradalom tovább terjedése Amerikából nem lesz olyan gyors, mint amire sokan számítanak.
Mi az a palagáz? A palagáz (angol nevén: shale gas) olyan hagyományos gáz, ami talaj alatti pala képződmények apró üregeiben, csatornáiban, réseiben található. Az innovatív fejlesztések révén ma már könnyedén kibányászható a nyersanyag, leginkább hidraulikus repesztéssel. Az eljárás során először függőlegesen lefúrnak a talajba, majd horizontális irányba folytatják a fúrást. A kialakuló „lyukba” a csöveken keresztül különböző vegyi anyagokat juttatnak, amivel hajszálrepesztéseket végeznek a talajban, a kiszabaduló gázt pedig kivezetik, összegyűjtik. Egy ilyen rendszer felépítése 20 millió dollár körüli összeget emészt fel, ugyanakkor problémát jelent, hogy gyors a kutak kiszáradás sebessége. A Post Carbon Institute kalkulációi szerint 24 hónapon belül az ötödére zuhan vissza a kutak teljesítménye. A föld altalajában hatalmas palagáz készletek rejtőznek, s bár vitatott, hogy mekkora a gazdaságosan kitermelhető mennyiség, egyes szakértők arra számítanak, hogy ez a tüzelőanyag fel fogja forgatni az energia piacot az elkövetkező néhány évtizedben. Az Egyesült Államok feltérképezett készletei, a jelenlegi fogyasztást véve alapul, 11 évig fedeznék az ország teljes gáz szükségletét, egyes szakértők szerint azonban a teljes tartalék 100 évre elegendő.
Más olajipari vállalatok szintén arról számolnak be, hogy Észak-Amerikán kívüli palagáz és palaolaj-kitermelés lényegében egy helyben topog. Az Exxon Mobil például leállította lengyelországi palagáz kutatásait, míg a Chevron közölte, nem valószínű, hogy ebben az évtizedben meg tudják kezdeni az európai kitermelést.
Bár a Shell számos országban indított palagáz-kitermelő projektet, többek között Kínában, Törökországban, Dél-Afrikában és Ukrajnában, valamint szerződést kötött a Gazprommal az oroszországi palaolaj kutatások megkezdéséről is, Brown közölte, a befektetők és a fogyasztók ne számítsanak kézzel fogható eredményekre ezektől a projektektől rövid távon.