banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Az utolsó száz méteren jól átejtette az önkormányzatokat a Dăncilă-kormány

Nehéz nem észrevenni, hogy elsősorban azok az önkormányzatok kaptak jelentős összeget az utolsó száz méteren a Dăncilă -kabinettől, amelynek vezetése kormány-közeli – állítják az általunk megkeresett elöljárók. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint a kormánybuktató bizalmatlansági indítvány után történt pénzosztásból egyértelműen az látszik, hogy a leköszönő Dăncilă-kormány elsősorban az RMDSZ-es önkormányzatokat büntette, másodsorban Erdélyt, harmadsorban pedig a Nemzeti Liberális Párt-i (PNL) önkormányzatokat.

A Dăncilă-kabinet a megbuktatását követő második munkanapon 1,4 milliárd lejt osztott szét az önkormányzatok között működési költségek fedezésére a visszaosztásra szánt áfából. A kabinet korábban az önkormányzatoknak az ígérte, minimum 4 milliárd lejt kapnak amiatt, hogy a csökkentett személyi jövedelemadóból jóval kevesebb pénz marad a településeknél, illetve amiatt, hogy az önkormányzatokra hárítottak jelentős szociális kiadásokat.

Az 1,4 milliárd lejből jelentős tételt kaptak az olyan PSD-s nagy önkormányzatok, mint Bákó (29 millió lej), Galac (46 millió lej), Craiova (32 millió lej), Nagybánya (23 millió lej), Târgoviște (25 millió lej), Brăila (20 millió lej), Focșani (21 millió lej), Tulcea: (15 millió lej), Voluntari (10 millió lej), Botoșani (12 millió lej), Beszterce (10 millió lej), Giurgiu (12 millió lej), Buzău (9,5 millió lej). Ehhez képest Kovászna megye összesen 3,8 millió lejt kapott, a legtöbb pénzt, 973 ezer lejt Barót tudhatja magáénak. A Hargita megyének adott teljes összeg nem éri el például a Botoșani városának juttatott 12 millió lejt, a székely megye meg kellett hogy elégedjen 11,335 millió lejjel. Az olyan PNL-s, RMDSZ-es nagy önkormányzatok, mint Nagyvárad, Brassó, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Nagyszeben, Arad, Szatmárnémeti, egyetlen lejt sem kaptak. A teljes lista itt böngészhető.

Hogyan számolt a Dăncilă-kormány?

Mivel Kolozs megyében egyetlen RMDSZ-es önkormányzat sem kapott egyetlen lejt sem, megkerestük az RMDSZ megyei testületét. A Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Antal Géza elmondta, a kormánytól kapott tájékoztató szerint a kabinet a következőképpen számolt.

Megnézték, hogy mennyi pénz van az önkormányzatok számláján, és hogy év végéig mennyi fog még befolyni a személyi jövedelemadóból és az ÁFÁ-ból. Ezt követően az önkormányzatok által beküldött számok szerint kiszámolták, hogy mennyi az illető polgármesteri hivatal működési költsége. Ha az első pontban kapott összeg fedezte a fennmaradó 3 hónap átlagköltségét, akkor nem kapott az illető önkormányzat kiegészítést. „Csak azok az önkormányzatok kaptak kiegészítést, ahol a várható bevételek, illetve a számlán lévő tartalékok nem fedezték a kiszámolt következő 3 hónapi kiadásokat. Azt kell látni ebből, hogy azok az önkormányzatok kerültek előnybe, amelyek felelőtlenül költekeztek, vagy amelyeknek nem volt elégséges a költségvetésük. Ám azok az önkormányzatok, amelyek figyeltek arra, hogy felelősen osszák be a tartalékaikat, esetleg az év hátralévő részére maradtak még nagyobb beruházásaik és kifizetéseik, ezért maradt a számlájukon összeg, hátrányba kerültek, hiszen nem is élhettek azzal, hogy költségvetés-kiegészítést kérjenek” - mondta Antal Géza.

Konkrét példát is adott: Bálványosváralja községe jelezte, hogy szükségük lenne a kiegészítésre, mert bár vannak tartalékaik, de azoknak megvan a célirányos rendeltetése, és ha nem sikerül kiegészítést kapniuk, akkor fel kell élniük a folyó költségekre a beruházásokra félretett tartalékaikat. Bálványosváralja nem kapott kiegészítést.

Antal Géza elmondta, ha megnézzük azoknak a településeknek a listáját, amelyeknek adtak pénzt, nehéz nem észrevenni, hogy bár van egy kormányzati matek, egy algoritmus a pénzosztás mögött, ez úgy lett összeállítva, hogy a kormányoldali településeknek kedvezzen. „Az önkormányzat által beküldött információk segíthették azokat az önkormányzatokat, amelyek kormány-közeliek. Az önkormányzatok értesülhettek arról, hogy milyen okkal kérik be ezeket az adatokat tőlük” - mondta az Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.

Antal Árpád keményebben fogalmazott

A kormánybuktató bizalmatlansági indítvány után történt pénzosztásból egyértelműen az látszik, hogy a leköszönő Dăncilă kormány elsősorban az RMDSZ-es önkormányzatokat büntette, másodsorban Erdélyt, harmadsorban pedig a Nemzeti Liberális Párti (PNL) önkormányzatokat – mondta rá Antal Árpád.

Kovászna megyéből 13 település kapott kisebb-nagyobb összegeket a kormánytól, a legkevesebbet – 6000 lejt – Bereck községnek, a legtöbbet – 973.000 lejt – Barót városának utalták. Háromszékről Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodzaforduló városok, illetve Nagyajta, Zágonbárkány, Bölön, Bükszád, Bereck, Kökös, Dobolló, Hidvég és Lemhény kapott kormánypénzt.

Antal Árpád elmondta, egy önkormányzatnak mindig szüksége van pénzre, így Sepsiszentgyörgy is kért, ám hoppon maradt. „Azokat az önkormányzatokat büntetik, akik jól gazdálkodnak” – mutatott rá Antal Árpád. Hozzátette, Sepsiszentgyörgy a meglévő költségvetéséből ki tudja húzni az idei évet, ám ez azzal jár, hogy beruházások helyett olyan költségeket kell hogy kifizessenek, amelyekre más települések kaptak pénzt a kormánytól: a fogyatékkal élők juttatásai, gondozóik bérezése vagy a tanintézeteknek szükséges összegek.

Nincs az rendben, hogy egyik város több tízmilliót kap, a másik pedig semmit – mondta sepsiszentgyörgyi polgármester, aki szerint ebből a pénzosztásból világosan látszik, hogy a leköszönő Szociáldemokrata Kormány (PSD) úgy éli meg, hogy az RMDSZ megbuktatta. Hozzátette: a méltánytalan eljárást több fórumon is jelezte, így a kormányozni készülő Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) is, és kérte, hogy utólag korrigálják a helyzetet. „Azért szorgalmazom minden alkalommal, hogy a pénzforrások maradjanak ott, ahol megtermelik, mert nem alakult ki egy olyan politikai kultúra, amely meggátolná, hogy ennyire gátlástalanul hozzanak diszkriminatív döntéseket” - mondta Antal Árpád.

Mit mondanak, akik kaptak?

Gyergyószentmiklós az egyik olyan Hargita megyei város, amely a többi székely önkormányzathoz képest jelentősebb összeget, 2,902 millió lejt kapott. Az önkormányzat levélben arról tájékoztatta a Maszolt, hogy az összeg a szükséges fenntartási és városüzemeltetési költségek részét képezi: ide tartoznak az iskolák működési költségei, a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények fenntartási kiadásai (fizetések, villany- és fűtésszámlák, stb.), illetve olyan városüzemeltetési szolgáltatásokkal járó kiadások, mint a közvilágítás, a köztisztaság, hótalanítás.

A polgármesteri hivatal ugyanakkor kérte, hogy a kormány fedezze a tömbház-szigetelésnél dolgozó munkások bérkiegészítését, ám erre már nem kaptak pénzt. A kormány korábban sürgősségi kormányrendeletben emelte meg az építőiparban a minimálbért, ám az ezzel járó költségeket már nem fedezte.

A kormány átrázta az önkormányzatokat

Bihar megye 101 települése közül 37-nek jutott most pénz, a legtöbbet, 1,1 millió lejt Margitta, a legkevesebbet, hatezer lejt pedig Biharpoklos önkormányzata kapta. Kirívóan keveset, 30 ezer lejt kapott például a közel ötezer lelkes község, Szalárd önkormányzata. Az összeg a három faluból (Szalárd, Hegyközszentimre és Jákóhodos) álló községnek körülbelül az utcai világítás egy havi költségének fedezésére elég, tízszer ennyire lett volna szükségük – mondta a Maszolnak Nagy Miklós polgármester.

„Szomorú nézni és látni azt, hogy egy kormány, mikor azt mondja, költségvetés-kiegészítést eszközöl, akkor ennyi pénzt ad. Ráadásul egyiknek ad, a másiknak nem ad. A kicsinek és a nagynak is szüksége van arra a pénzre, ami neki jár. A mérce legyen egyforma mindenkinek. Az önkormányzatot működtetni kell, kell pénz a működésre, kell pénz a pályázatokra, az önrészre, és ha nem tudom az év elején, hogy mit tudok betervezni, akkor hogy dolgozzunk?” – mondta az elöljáró, aki nem titkolta elégedetlenségét.

Szükség van a szociális hálóra, ez nem lehet kérdés, de az önkormányzatoknak egyik legnagyobb gondot a fogyatékkal élők gondozóinak a javadalmazása jelenti – mondta a polgármester. A gondozókkal munkaszerződést kellett kötnie az önkormányzatnak, ez például Szalárdon negyvennel megnövelte az alkalmazottak számát. Tavaly a fogyatékkal élők gondozóinak javadalmazását 90 százalékban a kormány állta, az önkormányzatnak tíz százalékát kellett önerőből kipótolnia - mondta Nagy Miklós, aki szerint kormány „átrázta” az önkormányzatokat, mivel változtattak a játékszabályon. Idén ezt a feladatot áttolták az önkormányzatokra, de nem biztosították hozzá a pénzt, így pedig nem lehet tervezni – panaszolta a polgármester, aki szerint kiesett pénzt akár helyi beruházásokra (járdák, aszfaltozás stb.) vagy pályázati önrészekre lehetett volna fordítani.

Arad: kénytelenek a kicsit is megbecsülni

Arad megyében 34 önkormányzat kapott költségvetés-kiegészítést az állami kasszából valamivel több mint 20 millió lej értékben. Külön-külön a legtöbbet Borosjenő és Lippa (3,5, illetve 3,35 millió lej) kapta, a megyeszékhely például csak a negyedik a sorban a valamivel több mint 1,75 millió lejjel, mert még Nagylakkal szemben is bőkezűbb volt a kormány (majdnem 2,4 milliót utaltak ki a határmenti településnek). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Borosjenő és Lippa kórháza egy-egy kistérséget szolgál ki, és kevesebb a lehetőségük hozzájárulni a fenntartáshoz, vagyis szinte a teljes költséget az állam állja, míg például Aradon a városi és a megyei önkormányzat jelentős mértékben finanszírozza az egészségügyet.

A magyarok által jelentős számban lakott települések nagyon eltérő arányban kaptak költségvetés-kiegészítést. Kisiratos 290 ezer lejhez jut hozzá, ebből a hátralévő két és fél hónap fenntartási költségeit fedezik. Korondi-Józsa Erika polgármester életmentőnek nevezte a pénzinfúziót, amellyel elégedettek. A pénz a közműdíjakra, közalkalmazotti fizetésekre és járulékaikra megy majd el, beleértve a szociális intézmények munkatársainak fizetését, és a gondozottaknak járó segélyt, amelyet az önkormányzatnak kell állnia.

Pécskához közigazgatásilag másik három település tartozik: Tornya, Szederhát és Óbodrog. Összesen 560 ezer lejt utaltak ki, vagyis vissza a helyben beszedett, és a központi költségvetésbe utal jövedelem- és áruforgalmi adókból. Antal Péter polgármester szerint adóságaik egy részének a fedezésére fordítják majd a pénzt, miután meghozták a képviselőtestületben a vonatkozó határozatokat: kifizetetlen beszerzések és infrastrukturális munkálatok számláit kell kiegyenlíteni. „Az adóságunk kétszer ekkora, de ez is segítség. Más települések ennyit se vagy egyáltalán nem kaptak a költségvetés-kiegészítésből” – mondta a kisváros elöljárója.

Legkevesebb pénzt, 35 ezer lejt a Németperegből és Kisperegből álló magyar határ menti község kapta. „Elszomorító” – reagált Kovács Imre polgármester, amikor azt kérdeztük, mi a véleménye az apanázsról. De ez még mindig nagylelkűbb felajánlás, mint az idei korábbi költségvetés-kiegészítés, amikor is négyezer lejt utaltak ki a németperegi önkormányzatnak. „Ahhoz, hogy az adóságainkat, valamit a béreket és szociális illetményeket fedezni tudjuk az év végéig, kétszázezer lejre lenne szükségünk” – mondta az elöljáró, aki bizakodó, hogy még kapnak kiegészítést az állami költségvetésből, illetve hogy a kintlévőségeiket (adók és helyi illetékek) is be tudják hajtani. „A kicsit is meg kell becsülni” – fűzte hozzá.

Szintén keveset, 50 ezer lejt kapott az Arad és Bihar megye határán fekvő Nagyzerénd (s a közigazgatásilag hozzá tartozó Feketegyarmat), illetve lemaradt a költségvetés-kiegészítésről Nagyiratos. Simándi Sándor, illetve Papp Attila polgármesterek nem tudtuk elérni, hogy kikérjük a véleményüket.

Kapcsolódók

Kimaradt?