Mintegy 780 millió eurót tett elérhetővé a bennmaradó tagállamok számára az Európai Bizottság az Egyesült Királyság esetleges rendezetlen kilépése okozta gazdasági károk enyhítésére - jelentették be szerdán Brüsszelben.

A testület tájékoztatása szerint ezen összeget a főként természeti katasztrófák kezelésére szolgáló szolidaritási alapból, illetve a globalizációs alkalmazkodási alapból különítik el. Ezen felül szükség esetén további alapokat is felszabadíthatnak a jövőben ezen célból, például a mezőgazdasági szektor támogatására.

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő rámutatott, azért volt lehetséges az átcsoportosítás, mert idén viszonylag kevés természeti katasztrófa sújtotta az Európai Uniót, kiemelte azonban, hogy ez egyszeri alkalom például az érintett vállalatok túlélésének megsegítése, a munkahelyek megőrzése érdekében. A huszonhetek az április végi határidőig pályázhatnak, ekkor fognak dönteni a kérelmekről eseti alapon.

Kik szenvednék elsősorban meg?

Szakértők szerint a rendezetlen brit kiválást az Egyesült Királyságon kívül leginkább Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország és Németország szenvedné meg gazdaságilag, de különböző mértékben az összes tagállamra nézve lennének negatív következmények. Az Európai Bizottság szerdán ismét figyelmeztetett, hogy megnőtt az úgynevezett kemény Brexit valószínűsége az október 31-éig hátralévő idő rövidsége és a brit belpolitikai helyzet miatt.

Az intézmény szóvivője elmondta, nem érkezett még mindig semmifajta alternatív javaslat a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására, amelyre az ír-szigeti béke fenntartása és az egységes piac integritásának megőrzése érdekében van szükség. Ezután újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a londoni fejlemények ellenére továbbra is Boris Johnson brit kormányfő az Európai Bizottság elnökének elsőszámú tárgyalópartnere. "Elképzelhetőek újabb politikai csavarok, a mi álláspontunk azonban szilárd" - fogalmazott.

A felek delegációi "technikai tárgyalásokat" folytattak szerdán Brüsszelben, sajtóhírek szerint eredménytelenül. Egy névtelenül nyilatkozó uniós diplomata hangsúlyozta, meglehetősen megalapozatlan Johnson azon elképzelése, miszerint az október 17-18-i EU-csúcson új kiválási megállapodás köthető, amelyet aztán néhány napon belül ratifikálhat az Európai Parlament és a brit törvényhozás. "Az állam- illetve kormányfők soha nem tárgyaltak a Brexitről közvetlenül a brit miniszterelnökkel. A szerződések értelmében az Egyesült Királyság még csak nincs is jelen, amikor a huszonhetek erről egyeztetnek" - mondta.