A nyár eljövetelével sok fiatal az iskolapadot maga mögött hagyva, pár hónapig beáll a munkavállalók sorába, és szezonális munkát vállal. Akadnak köztük olyanok is, akik főállásban kezdenek dolgozni, mit sem sejtve arról, hogy egy hagyományos munkaszerződés mit takar, milyen jogokkal rendelkezik a munkavállaló és a munkaadó – tudtuk meg csütörtök este a K+ Közösségi Térben a Nyári munkák, egyetemista jogok címet viselő kerekasztal-beszélgetésen Szőcs Izabella jogásztól, aki többek között arra is rávilágított, milyen hátrányokkal és előnyökkel jár a PFA- vagy az Internship-szerződés.

Szőcs Izabella elmondta, a hagyományos munkaviszony azt jelenti, hogy a munkavállaló rendelkezik egy munkaszerződéssel, amelynek értelmében havonta hozzájut a fix fizetéséhez, mindamellett, hogy bónuszokra, borravalóra is jogosult, valamint a munkaadójával egy alá-fölérendeltségi viszonyban áll. Hozzátette, gyakoriak a nem szokványos szerződések, amelyeket a fiatalok gyakran összekevernek a hagyományossal, ilyen például a PFA vagy az Internship.

A kevésbé ismert és a nem túl jó szerződéses formák: Internship, PFA

A PFA, mint megtudtuk, Kolozsváron rendkívül elterjedt megoldás, ugyanis nem jár együtt a munkaadó felelősségvállalásával, így létrehozása után a munkavállaló kezében van az irányítás. Tanácsos jól átgondolni a sok pénzzel kecsegtető, „PFA-val veszünk fel” ajánlatokat, mert ez csak egy szerződéses viszony a két fél között, és leginkább a munkavállaló jótállására korlátozódik: ő jegyzi be magát a kereskedelmi jegyzékbe, és saját maga után fizeti a különböző adókat, illetékeket. Voltaképpen úgy működik, mint egy egyszemélyes vállalkozás, ahol mindent maga után intéz a vállalkozó.

Ebből kifolyólag, nem hagyatkozhatunk a kecsegtető, PFA-s szerződésünket 4 ezer lejre becsült céges ajánlatokra, mert abból pontosan úgy vonják le az adókat, mint a bruttó fizetések esetében, tehát a szépen csengő kezdőösszeg voltaképpen a felére zsugorodik. A PFA hátránya az is, hogy az adónyilatkozatot, a számlázást és a könyvelést is a tulajdonosának szükséges elintézni, ami csak tovább bonyolítja a helyzetet: ha valami rosszul sikerül, a felelős maga a munkavállaló, nem úgy, mint a hagyományos munkaviszony esetében, ahol a munkáltatókat vonják felelősségre. Ugyanakkor nem tartalmaz szabadnapokat és munkavédelemre vonatkozó szabályokat sem. Ennél a szerződéses viszonynál nem létezik a munkahelyi baleset fogalma sem, részletezte a jogász, aki arra is kitért, hogy nagy valószínűséggel a kolozsvári Food Panda – biciklis munka lévén – a balesetveszélyek magas rizikófaktora miatt nem alkalmaz hagyományos munkaszerződéssel dolgozókat. A rengeteg hátrány mellett előnyökkel is jár ez a fajta megoldás: csupán egyszer szükséges létrehozni, és attól kezdve a PFA-val rendelkezők bármikor vállalhatnak munkát, amit aztán számlázhatnak is – tette hozzá az előadó.

A munkaadás egy másik kevésbé ismert és csöppet sem szokványos formája az Internship-es szabályozás, amiről általában nem tudják eldönteni az emberek, hogy szakmai gyakorlatra vonatkozik-e vagy sem. Mivel újszerű forma Romániában, azt is kevesen tudják, hogy esetében a munkaadó köteles kifizetni a bruttó minimálbér felét, ha szerződés bizonyítja a munkaviszonyt. Szőcs Izabella azt is nyomatékosította, hogy ennek a szabályozásnak az ideje nem haladhatja meg a 6 hónapot, ami voltaképpen arra hivatott, hogy kiszűrje a lehetőségekkel való visszaélést. Tulajdonképpeni célja a munkavállaló kipróbálása: miként igazodik el azon a bizonyos szakterületen, melyek az erősségei, a gyengeségei. Ha pedig az elvárásoknak megfelel, felveszik hagyományos munkaszerződéssel. Fontos tudni, hogy az internship régiségnek számít bármilyen szakterület esetén, hangsúlyozta a jogász.

Sokan azt gondolják, hogy… A törvény mégis egyebet állít.

Elterjedt elgondolásként él a köztudatban, hogy a próbaidő a munkaszerződés megkötése előtti időszakra tehető, holott a törvény szerint csak akkor lehet valaki próbaidős, ha már megkötötte a munkaszerződését, mert a munkaszerződés nélküli munka feketemunkaként határozható meg. Próbaidősként csupán 90 napot dolgozhat a munkavállaló, ez idő alatt – a közhiedelemmel ellentétben – ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint főállású munkatársai, annyi különbséggel, hogy az ő szerződése bármikor felbontható.

Ugyancsak egy kevésbé ismert jelenség az is, hogy alkalmazás esetén mindig szükséges megindokolnia  a munkáltatónak, miért köt határozott idejű munkaszerződést.

Ha határozatlan időre kötik a szerződést, akkor a felmondási időre fontos odafigyelni, ami 20 munkanap általában: azért van ez, mert minimum ennyi időt vesz igénybe egy új munkaerő találása, nem beszélve arról, hogy a munkavállalónak is időt ad az új munka keresésére. Természetesen nem muszáj kihasználni ezt a lehetőséget, ha mindkét fél lemond erről a jogáról.

Ugyancsak ismeretlen a felmondást illető indoklás, amelyet munkavállalói szempontból nem kell megtenni, a munkaadótól azonban mindenképpen elvárt a munkaszerződés megszakításának magyarázata, amelyet általában kiértékelésekkel tehet: bizonyítja, hogy az alkalmazott szakmailag nem felelt meg. Az indokolatlan elbocsátás illegális kirúgásnak számít, így esetében peres úton visszakövetelhető a kirúgás pillanatától a per lefolyásáig az összes fizetés úgy, hogy még bírósági illetéket sem kell fizetni, és a pereskedés mellett máshol is engedélyezett a további munkavállalás.

Az is sokak számára idegen, hogy az Európai Unió Bírósága nemrégiben kimondta, minden munkajogi diszkriminációs ügyben nem a diszkriminált bizonygatására támaszkodnak, részéről elegendő csak a gyanúkeltés is. A panaszt követően a munkáltató felelőssége bebizonyítani, nem diszkriminálta a munkavállalót.

Bár a szezonális munkák nem fektetnek erre hangsúlyt, fontos tudni, hogy a diákmunkával alkalmazottak is egyenlő jogokkal rendelkeznek a nyolc órában dolgozó társaikkal, csak részarányosan kevesebb a fizetésük, a szabadnapjaik azonban nem csökkennek.

Bár az már gyakrabban emlegetett tény, hogy az évi 21 szabadnap kötelező mindenkinek, egy havi munka után pedig 2 pihenőnapot kapnak a munkavállalók, arról kevesen tudnak, hogy a hivatalos szabadnapok sosem számíthatóak bele ebbe a meghatározott huszonegybe. Ha valaki mégis arra kényszerül, hogy hivatalos munkaszüneti napon dolgozzon, akkor vagy 100%-os fizetéspótlékot vagy megegyezés alapján egy másik pihenőnapot kap.

A közhiedelemnek igazat adva azt is elárulta a jogász, hogy a feketemunkára hatalmas büntetések róhatók ki: 20 ezer lej/ fő ezek kezdőösszege. A pereskedések folyamán pedig a bíróság általában a munkavállalók javára kedvez, nem pedig a munkaadókéra.

A túlóratörvény sem túl gyakran emlegetett fogalom, pedig ennek alapján csak heti 8 órát vállalhat az alkalmazott, ennél több nem megengedett. A túlórákat pedig vagy szabadnappal fizetik az elkövetkezendő 60 napban, vagy 75%-os fizetéspótlékot biztosítanak cserébe a munkaadók.