A hazai vállalkozások április 1-től csak azokat a szponzorációkat írhatják le adójukból, amelyeket olyan civil szervezeteknek és egyházaknak fizetnek, amelyek szerepelnek az adóhatóság (ANAF) nyilvántartásában.

A közeledő határidő ellenére a pénzügyminisztérium csak március 22-én hozta meg a 819-es számú rendeletet, amely a civil szervezetek és egyházak regiszterébe való bejelentkezés módszerét szabályozza. A civil szervezetek és egyházak a 163-as nyilatkozat és kiegészítő dokumentumok benyújtásával most már bejelentkezhetnek az adóhatóság regiszterébe, az ANAF-nak a kérés leadásától számított tíz napon belül kell ezt elbírálnia – tájékoztatta a Maszolt Debreczeni László.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő érdeklődésünkre elmondta: a törvény alkalmazási módszertana arról rendelkezik, hogy a regiszterbe kizárólag online lehet bejelentkezni, ez azt feltételezi, hogy a civil szervezet elnökének rendelkeznie kell elektronikus aláírással, vagy fel kell hatalmaznia a könyvelőjét, hogy a szervezet nevében bejelentkezzen. A nyilvántartásba vételhez szükséges egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozat, hogy a civil szervezet vagy egyház azt a tevékenységet folytatja, amely az alapító okiratban szerepel, ugyanakkor a helyi pénzügyi hivataltól ki kell váltani egy igazolást, miszerint a szervezetnek nincs 90 napnál régebbi adótartozása, illetve feltétel a határidőre leadott adóügyi jelentések és mérlegek, és hogy a kérés leadásának napjáig nem volt inaktív.

Nem buktatómentes

Debreczeni László szerint ez az utóbbi feltétel lehet az adóhatóság regiszterébe kerülés buktatója. A sepsiszentgyörgyi adószakértő rámutatott, hogy a vonatkozó törvényben még az a megfogalmazás szerepelt, hogy az érintett civil szervezet „a kérés leadásának napján ne legyen inaktív”. Ezzel szemben az alkalmazási módszertan már úgy fogalmaz: „a kérés leadásának napjáig nem volt inaktív”.

Ebben az a csavar, hogy ha egy civil szervezet korábban elmulasztott határidőre leadni egy jelentést vagy mérleget, az adóhatóság átmenetileg inaktívnak nyilváníthatta, majd a mulasztás pótlását követően újra aktiválhatta. Debreczeni László szerint a következő időszak gyakorlatából fog kiderülni, hogy a 819-es rendelet megfogalmazását miként alkalmazza az adóhatóság, hiszen félő, hogy sok civil szervezet esetében előfordulhat, hogy megtagadják a nyilvántartásba vételt, így elesik a szponzorációs bevételek lehetőségétől.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint a civil szervezetek és egyházak egyszer kell hogy bejelentkezzenek a regiszterbe, viszont kikerülhetnek onnan, ha változnak a feltételek, adótartozást halmoznak fel, vagy elmulasztják a jelentések és mérlegek leadását. Ami a szponzoráló cégeket illeti, áprilistól meg kell hogy bizonyosodjanak, hogy a szponzorációs szerződés aláírásának pillanatában a kedvezményezett szerepel az adóhatóság regiszterében, ellenkező esetben a támogatás összegét nem írhatják le adójukból.

Nagy összegeket szponzorizálhatnak

Mint arról beszámoltunk, a cégek óriási összeggel szponzorálhatnák adómentesen a civil szférát vagy egyházat. A társasági adót fizető vállalkozások az üzleti forgalmuk 0,5 százalékát, de nem többet mint a profitadójuk 20 százalékát használhatják szponzorációra. A mikrovállalkozások annak függvényében, hogy van vagy nincs alkalmazottjuk, az üzleti forgalmuk 1 vagy 3 százalékát kell hogy adóként befizessék az államkasszába, ennek az összegnek a 20 százalékát használhatják szponzorációként. Az új rendelet ugyanakkor a mikrovállalkozások számára is megnyitotta a lehetőséget, hogy bármely – a regiszterben szereplő – civil szervezetet vagy egyházat támogassák, mivel eddig csak azokat szponzorálhatták, amelyek legalább egy bejegyzett szociális tevékenységet folytattak.

A Kovászna megyei vállalkozások tavaly mintegy 6 milliárd lejes üzleti forgalmat valósítottak meg, ennek 0,5 százaléka 30 millió lej, vagyis hozzávetőleg ekkora Háromszék lehetséges szponzorációs alapja – mutatott rá Debreczeni László, aki azonban pontosította, hogy ez a számítás nem veszi figyelembe a mikrovállalkozásokat vagy a veszteséges cégeket. Ugyanakkor látható, hogy óriási összeget ajánlhatnának fel adómentesen a vállalkozások.