A régiók témakörében szervezett szerdán workshopot Hargita Megye Tanácsa a csíkszeredai megyeházán. A műhelymunkára az ország több térségéből érkeztek szakemberek.

"Románia az EU kohéziós politikája és saját regionális politikája megvalósításában kevés sikert ért el. Megítélésünk szerint ugyanis a siker mércéje nem a forrásabszorpció szintje, hanem a regionális különbségek csökkenése: ezen a téren az eredmények megkérdőjelezhetők, s ez biztonsággal kimondható, hiszen 2004 óta, a regionális fejlesztési törvény elfogadása óta kiéleződtek a különbségek" – olvasható a szakmai megbeszélés vitaindítójában.

A felvetés többek között azt is megállapítja: Romániában a regionális viták jobbára a határok megrajzolásáról és a regionális központokról szólnak, ami nem biztosítja a lehetőséget arra, hogy Románia tanuljon az elmúlt évek hibáiból és a jelenleginél jobb régiós szerkezettel, irányítással vágjon bele a folyamatba.

Regionalizáció: eszköz, nem cél

A régióátalakítás nem cél, hanem eszköz, jelentette ki megnyitóbeszédében Borboly Csaba, a házigazda Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki arról beszélt, hogy sürgősen le kell venni a napirendről a témát, mint politikai-etnikai kérdést, mert ha a régiók témáját ezek mentén kezelik, abból a románok és a magyarok is csak veszíthetnek. A régiósítás eszköz arra, hogy minél több beruházáshoz szükséges forrást lehessen a térségbe vonni, amelyek minél több család számára biztosítsák az egzisztenciát – mondta a tanácselnök.

Célokat kell kijelölni, azután tervezni

Az elsőként felszólaló, Pálné Kocsis Ilona szerint többet kellene foglalkozni magáról a decentralizációról, mint a régiók határairól és a régióközpontokról. Nem a közigazgatási határok megváltoztatásának kell prioritást kapnia, hanem a funkcionalista átalakításokra kell koncentrálni. A legtöbb kudarc szerinte a reformcélok miatt, illetve ezek hiánya miatt történik.

„Először a célokat kell kijelölni, majd ezután jöhet magának a folyamatnak a megtervezése. Ez rengeteg pénzbe kerül, amin ha most spórolunk, akkor később fog igen sokba kerülni. Semmiképpen nem szabad elkapkodni” – hangsúlyozta a szakértő, példának a skandináv országokat hozva fel, amelyek először kísérleti jelleggel kialakított régiókon tesztelték a rendszer működését. Hozzátette: a közigazgatási reform hosszú kifutású folyamat, amelybe a közvéleményt is érdemes bevonni. "A jó kommunikációs hangulat nagyon fontos: nem harcolni, hanem meggyőzni kell" – fogalmazott.

Romániában a panama és a korrupció dominál

Egy másik előadó, Grațian Mihăilescu egy európai uniós tanulmányból idézett, amely többek között megállapítja, hogy a hatékony regionális kormányzáshoz elengedhetetlenek a következő tényezők: független, nagy befolyású sajtó; a „sógorsági” és egyéb ismeretségi alapon történő adminisztratív személyzet alkalmazásának mellőzése a közszférában; kevés bürokrácia. Mindezek Romániában hiánycikknek számítanak, állapította meg Mihăilescu.

Cseke: decentralizáció az elsődleges

Lehet-e létjogosultsága, illetve kell-e létjogosultságot adni a mai fejlesztési régióknak? – tette fel a kérdést Cseke Attila parlamenti képviselő. Elmondta: Románia jelenleg olyasmit akar létrehozni, amire nincs EU-s kötelezettség. A régiók kialakításának mikéntjére azonban van kötelezettség. Egyik ilyen előírás, hogy egy régiónak minimum 800 ezer, maximum 3 millió lakosa legyen. Ezt Románia a jelenlegi fejlesztési régiók esetében nem tartja be.

"Az RMDSZ álláspontja szerint minden regionalizációs törekvésnek a decentralizáció kell hogy legyen a mozgatórugója” – mondta Cseke, aki példának a kórházak decentralizációját hozta fel, amelynek meglátása szerint pozitív hatása volt. "Sokan azt hiszik, hogy kétharmados többségben bármit megtehet egy kormány. Ez nem így van. Egy közigazgatási reformnak nem egy, két, vagy három mandátumra kell szólnia, ennek annál hosszabb távú döntésnek kell lennie" – mondta a politikus, emlékeztetve arra, hogy Románia legutóbbi közigazgatási reformja, a megyésítés 1968-ban zajlott.

Tánczos: decentralizáció helyett centralizáció folyik

Tánczos Barna szenátor szerint a román a jelenlegi törvényhozó elit politikai alapon próbálja kialakítani a régiókat, ahol a vitát gazdasági kritériumok figyelembe vétele helyett a hatáskörök és majdani régiók központjainak hol- és mibenléte uralja. Meglátása szerint jelenleg decentralizáció helyett centralizáció folyik. Példaként megemlítette, hogy a pénzügyi, gazdasági döntések Marosvásárhelyen központosulnak, a fogyasztóvédelmi ügyek Brassóba, és így tovább. „Ezt meg kell akadályozni” – jelentette ki.

A kisebbségi érdekek megkerülhetetlenek

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: a megyék 80 százaléka a jelenlegi fejlesztési régiók nyomán csak veszített, míg a többi, amúgy is a romániai átlagnál fejlettebb megyék pedig nyertek. "Azok, akik ezt akarják továbbvinni, hét év múlva a balsikereket ürügyként felhozva újra centralizálni akarják majd a közigazgatást" – fogalmazott.

A regionalizáció folyamán nem lehet megkerülni a nemzeti kisebbségek érdekeit, hangsúlyozta az elöljáró. "Úgy gondoljuk, hogy sokkal kisebb fejlesztési régiókat kell létrehozni, ezeknek a fejlesztési régióknak nem kell közigazgatási hatásköröket adni, hanem meg kell nézni Románia címerét, amelyben látni a történelmi régiókat, és ezeknek a történelmi régióknak kell közigazgatási hatásköröket adni. Ezek a történelmi régiók elég nagyok ahhoz, hogy hatásköröket vegyenek át a központi kormánytól. Ebben az országban senkinek sincs észak-nyugati, nyugati, vagy központi régiós identitástudata. Ha valaki Nyugat-Európában jár és megkérdik tőle, hogy honnan jött, nem azt mondja, hogy a nyugat régióból, vagy a központi régióból jött, hanem azt, hogy Erdélyből, Bánságból, vagy Moldvából jött" – somázott Antal.

Pozitív visszajelzés az együttgondolkodásra

A tanácskozás végén Borboly Csaba házigazdaként megköszönte mindenkinek, hogy eljött, kiemelve Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármesterének jelenlétét, aki ismertette a Magyar Polgári Párt álláspontját a téma kapcsán, illetve Csegzi Sándorét, aki Marosvásárhely polgármesterét, Dorin Floreát képviselte a munkaülésen.

A március 27-i workshop egy pozitív visszajelzés volt az együttgondolkodásra, együttműködésre, értékelte András Zoltán, Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának vezetője. Továbbá összegezte a tanácskozát következtetéseit: a reform célját, eszközeit, szabályozását meg kell határozni, és ez kell jelentse a diskurzus alapját.