Három év leforgása alatt 1,5 millió eurót költhet a Szebeniszalámi-gyártók Szövetsége a termék hazai és külföldi reklámozására. Jelenleg évente átlagban fejenként néhány szeletet fogyasztunk a drága felvágottból.

Másfél millió euró értékű, a szebeni szalámit népszerűsítő kampány kezdődött november elején idehaza, valamint Olaszországban és Spanyolországban. A kampány célja a legismertebb hazai felvágott féle népszerűsítése, a belső fogyasztás és az export növelése céljából. A pénz nagy része uniós forrásból származik.

A szebeni szalámi 2016 óta földrajzi árujelző oltalom alatt áll az Európai Unióban, ennek birtokosa a Szebeniszalámi-gyártók Egyesülete (APSS). A szakmai érdekvédelmi szervezetnek jelenleg hat felvágottat és hentesárut gyártó cég a tagja: a Cris-Tim, az Aldis, az Agricola, a Reinert, az Angst és a Scandia. Közülük kettő erdélyi, a Scandia nagyszebeni, míg a Reinert gyára Brassó mellett van. A hat cégen kívül más termelő jelenleg nem gyárthat szebeni szalámit.

Minimális a hazai fogyasztás

Annak ellenére, hogy a szebeni szalámi az egyik legismertebb, nagy hagyománnyal rendelkező és átlagon felüli minőségű romániai felvágott, a hazai fogyasztás minimális. A hat gyártó tavaly 2100 tonnát állított elő ebből a prémium kategóriás felvágottból, az egy főre eső átlagos fogyasztás éves szinten 11 deka körül van, ami néhány szeletnek felel meg. Ez elsősorban viszonylag borsos árának tudható be, egy kiló szebeni szalámi ára ugyanis 40 lejnél kezdődik, s felmehet 70 lejig is. Becslések szerint az idén megtermelt mennyiség valamivel nagyobb lesz, megközelíti majd a 2400 tonnát.

Az export szintén minimális, 2017-ben a teljes mennyiségnek csupán 2 százalékát értékesítették külföldön. A 2020-ig tartó reklámkampány eredményeként az AAPS szeretné évi 3000 tonnára feltornászni a termelést, a kivitel arányát pedig 15-20 százalékra emelni. Jelenleg Spanyolországba, Olaszországba, Franciaországba, Németországba és Nagy-Britanniába exportálunk szebeni szalámit, s gyártók azonban szeretnének betörni az elkövetkező években a kínai és a japán piacra is.

Eredete nem Nagyszebenhez köthető

Az idei évtől kezdve ünnepnapja is van már a szebeni szaláminak, november 1-én. Elnevezése ellenére ennek a felvágottnak az eredete nem Nagyszebenhez köthető. A jelenlegi Románia területén hosszú ideig eltartható, téliszalámi jellegű terméket ipari mennyiségben először egy Filippo Dozzi nevű olasz vállalkozó kezdett gyártani a Prahova völgyében. A Dozzi féle szalámi jelentős része az Osztrák-Magyar Monarchiába került, azon belül Erdélybe, ahol szebeni melléknéven került forgalomba.

A szebeni szalámi tömegtermelése a kommunizmus idején kezdődött, ám ennek a hazai fogyasztók sok hasznát nem látták, az áru zöme ugyanis Nyugat-Európába került, belföldön javarészt csak kéz alatt lehetett hozzájutni. Magyarországon a szebenihez hasonló recept alapján készülő téli szalámi Pick márkanéven honosodott meg. A nagy karriert befutott felvágottat egy Pick Márk nevű zsidó iparos kezdte el gyártani 1869-ben Szegeden. Az egykori vállalat jogutódja jelenleg is a Tisza-parti városban működik.