Egy új, kacsacsőrű dinoszauruszt fedeztek fel a Hátszegi-medencében magyar paleontológusok. A Kryptohadros kallaiae névre keresztelt növényevő felfedezése megerősítette, hogy a kréta időszakban a „Hátszeg-sziget” élővilága a korábban feltételezettnél lényegesen változatosabb lehetett.

Az ELTE, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta végeznek közös ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falujának közelében, számol be az MTI.

Az ásatások során több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek össze. A leggyakoribb leletek az Ornithischia (madármedencéjűek) a mezozoikumi növényevő dinoszauruszok egyik fő csoportjába tartoznak, ezek közül kerültek ki az új fajként azonosított növényevő Hadrosauroid (kacsacsőrű) dinoszaurusz maradványai is.

Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a kutatócsoport vezetője elmondta: a leletre 2022-ben bukkantak a Valiorától északra található területeken, egy geológiai térképezés során. Egy új erdészeti út kialakításának köszönhetően sötétszürke homokréteg került a felszínre, így bukkantak rá a Hadrosauroid dinoszaurusz összefüggő, részleges csontvázára.

Kapcsolódó

Dinoszaurusz-lelőhely Erdélyben: kivételesen gazdag leletanyag került elő

A Hátszegi-medence világszerte híres dinoszaurusz-maradványairól, amelyek az elmúlt több mint száz év során több tucat lelőhelyről kerültek elő.

régészet dinoszaurusz Hátszeg ELTE Bukaresti Egyetem őslénytan

Az erdélyi lelőhelyekről már korábban is ismertek voltak a Hadrosauroid dinoszauruszoktól származó maradványok, amelyek többségét eddig rutinszerűen a Telmatosaurus transsylvanicus nevű fajhoz sorolták.

Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, a tanulmány egyik társszerzője kifejtette: a Hátszegi-medencében ritkák az olyan összetartozó csontvázak, amelyek koponyaelemeket, csigolyákat és végtagcsontokat is tartalmaznak. A legtöbb lelőhelyről általában csak egy-egy izolált csontelem kerül elő ettől a dinoszauruszcsoporttól, amelyeket általában a már korábban ismert Telmatosaurus-hoz tartozónak gondoltak. Ezért elsősorban a Telmatosaurust és ennek maradványait kellett újradefiniálni, hogy az összehasonlítás az új csontvázakkal elvégezhető legyen – tette hozzá.

A vizsgálat kiderítette, hogy a lelet egy teljesen új dinoszauruszfajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és akár egy-két millió évvel korábban élhetett, mint a Telmatosaurus.

A faj elnevezésével (kallaiae) a kutatók a publikáció első szerzője, Magyar János édesanyja, Kállai Csilla emléke előtt is adóznak.

Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense kifejtette: a vizsgálatok alapján az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább hét külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába, ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe.

A felfedezés megerősíti, hogy az ebben az időben létezett európai szigetvilág élővilága dinamikusan változott és sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a kutatók korábban gondolták – közölték.