Földvári Gábor elmondta: a vérszívók télen nyugalmi fázisba kerülnek, ám nem pusztulnak el. A kemény fagyok sem tizedelik meg jelentősen az állományukat. Ám az enyhe telek során lerövidül a nyugalmi fázisuk, hosszabb ideig aktívak, ez pedig végül azt eredményezheti, hogy több lesz belőlük. Tehát a tavasz kezdetének korábbra tolódása nagyban segíti szaporodásukat és túlélésüket. A szakértő emlékeztetett, hogy március helyett gyakorta már februárban kihajtanak a tavaszi növények, megjelennek a rágcsálók, korábban kezdenek el mozogni és szaporodni az egyéb emlős- és madárkullancsgazdák. Így aztán a kullancsok aktivitása is megnő, és egyre több lesz belőlük a következő generációban.

A kullancsok irtása a szabadban nem lehetséges. Így kirándulásnál vagy akár kerti munka közben is tanácsos riasztószereket használni, majd átvizsgálni magunkat – mondja Földvári Gábor. Tanácsa szerint, ha érintkeztünk aljnövényzettel, mindig gondoljunk arra, hogy találkoztunk a vérszívókkal. Viszont ha átnézzük magunkat, családtagjainkat alaposan egy zseblámpa segítségével, akkor az egészen kicsi, lárva-nimfa kullancsokat is észrevehetjük, és ezeket eltávolítva megelőzhetjük gyakorlatilag az összes kullancs által terjesztett kórokozó miatti betegséget.

A szakértők szerint az átlaghőmérséklet emelkedése miatt egyre több nem őshonos kullancsfaj is megjelenik Magyarországon. Ilyen például a Hyalomma kullancs, aminek csípése a krími–kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja.