Jelentős különbségek mutatkoznak az előre csomagolt élelmiszerek címkéin feltüntetett tápanyagtartalom között az egyes európai országok, sőt az egyes termékkategóriák tekintetében is – derül ki az Európai Bizottság belső tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) legfrissebb elemzéséből.

A kutatóközpont szakértői 2016 és 2023 között 21 tagállam – köztük Románia – élelmiszerüzleteinek kínálatát vizsgálták meg alaposabban – számol be az Economica.  

A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, az élelmiszeripari gyártók milyen mértékben és módon módosítják az előre csomagolt termékek receptúráját tápértékük javítása érdekében.

A vizsgálat öt prioritást élvező kategóriára terjedt ki: a reggeli gabonapelyhekre, a pékárukra és kenyérfélékre, a friss tejtermékekre és desszertekre, a hús készítményekre és felvágottakra, valamint az hűsítő üdítőitalokra. A legfőbb következtetés szerint a receptek optimalizálása nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten szükséges is, mivel az egyes országok között jelentős eltérések tapasztalhatók a tápanyagtartalomban.

A receptúrák módosítását ) célzó intézkedések, amelyek egészségesebb élelmiszereket és italokat biztosítanak a fogyasztóknak, a költséghatékonyságot tekintve a leghatékonyabb eszközök közé tartoznak az egészségtelen táplálkozás visszaszorításában.

Ugyanakkor a JRC arra is rámutatott, hogy az azonos kategóriába tartozó termékek esetében is nagy szórás figyelhető meg, és előfordul, hogy egy adott tápanyag (például az összes cukor) tartalmának javításával párhuzamosan más összetevők (például a zsírok vagy a só) aránya romlott.

Egyes kategóriákat külön elemzve látható, hogy a romániaiak fogyasztják a legédesebb reggeli gabonapelyheket, még úgy is, hogy ezek cukortartalma egyébként csökkenő tendenciát mutat. A legutóbb, 2021 és 2022 között adatokat szolgáltató 15 országban az ilyen termékek átlagos cukortartalma 100 grammonként 16,7 gramm volt, ám Dániában ez az érték 14,6 grammra szorítkozott, míg a romániai üzletekben elérte a 19 grammot. Románia emellett az óriási kínálati szakadékkal is kitűnik: a hozzáadott cukrot egyáltalán nem tartalmazó opcióktól kezdve a desszert jellegű, feldolgozott termékekig terjed a skála, amelyek cukortartalma akár az 58 százalékot is meghaladja. Ennek ellenére a legtöbb országban általános tendencia a reggeli gabonapelyhek összes cukortartalmának csökkenése, a felmérésben szereplő 16 országból 15-ben sikerült mérsékelni ezt az értéket az adatfelvétel kezdete és vége között.

A termékek 100 grammjára vetített átlagos rosttartalom tekintetében Romániában a legszélesebb a választék, ahol az 1,7 grammos tartalomtól egészen a 49,7 grammig terjednek a mutatók. Míg Európa-szerte általános növekedési trend figyelhető meg a gabonapelyhek rosttartalmában, Romániában a folyamat viszonylag stabil maradt, a vizsgált időszak végére csupán kismértékű javulás volt tapasztalható.

Kapcsolódó

Ugyanaz, vagy mégsem? – sok terméknek az összetétele és az íze országonként változik

Van olyan üdítő, amiben idehaza 5 százalék gyümölcslé van, míg Görögországban 20 százalék.

élelmiszer élelmiszeripar Kettős Mérce cukor cukormentes

A friss tejtermékek és desszertek kategóriájában a romániai piacot a nyugat- és észak-európai államok többségéhez képest meglehetősen alacsony medián cukortartalom (7,1 g/100 g) jellemzi, ugyanakkor jól elhatárolható a rendkívül édes desszertek köre is, amelyekben 100 grammonként 25–37 gramm cukor található.

A Romániában elemzett friss tejtermékek és desszertek mintegy 50 százaléka mérsékelt, 1,9 és 3,9 gramm közötti zsírtartalommal rendelkezik 100 grammonként, miközben a helyi értékesítésű termékek teljes zsírtartalmának mediánértéke 3,0 gramm körül alakul. A 2020 és 2022 közötti időszakban Romániában nem változott a termékek átlagos zsírtartalma, annak ellenére, hogy a nemzetközi trend emelkedő mutat. A vizsgálat alá vont romániai termékek körülbelül fele mérsékelt, 1,2 és 2,5 gramm közötti telített zsírtartalommal bír 100 grammonként.

A sótartalom szempontjából az elemzett hazai tejtermékek és desszertek 50 százaléka alacsony értékeket mutat (0,09 g és 0,14 g között 100 grammonként), ami megegyezik a 0,13 grammos uniós átlaggal. Végül, a JRC elemzése szerint a romániai termékek felének alacsony, 0,0 és 1,0 gramm közötti a rosttartalma 100 grammonként, ráadásul ez a trend enyhén csökkenő mutatót adott (a 2020-as 0,62 grammról 2022-re 0,51 grammra esett vissza 100 grammonként). Ugyanakkor a vizsgált termékek fele a tejtermékekre jellemző, sztenderd fehérjetartalommal bír, amely szorosan 3,1 és 4,0 gramm között mozgott 100 grammonként, 3,4 grammos mediánértékkel, ami rendkívül közel áll az európai átlaghoz.

A romániai üzletekben kapható felvágottak illeszkednek az európai kategória alapvető jellemzőihez: alacsony szénhidrát- és cukortartalom (0,8 g/100 g), viszont magas teljes zsírtartalom (20,5 g/100 g), telített zsírtartalom (7,8 g/100 g) és jelentős sótartalom (2,8 g/100 g) jellemzi őket, amit a magas, 19,0 grammos fehérjebevitel ellensúlyoz.

A Romániában kapható felvágottak többségének alacsony a cukortartalma, kivételt képeznek a mártással vagy mázzal bevont termékek, illetve a növényi alapú alternatívák, ahol ennél magasabb értékek is előfordulnak, miközben az összes cukor mennyisége stabil maradt a hazai piacon. A felvágottak zsírtartalmát tekintve (20,0 g – 20,5 g / 100 g) Románia az európai ranglista felső házában foglal helyet olyan országok társaságában, mint Magyarország (24,2 g) és Finnország (22,9 g), az átlagos mennyiség pedig az idő múlásával is stabil maradt.