Az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott a mentális betegségek és viselkedészavarok előfordulási gyakorisága – hívta fel a figyelmet az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) a lelki egészség világnapja alkalmából kiadott keddi közleményében. Míg 2012-ben 100 ezer lakosra 1566 mentális és viselkedészavar jutott, 2021-re 2890-re nőtt a számuk a statisztika szerint. Valóban egyre betegebb lelkileg a társadalom?  – Pszichiátereket kérdeztünk, mi van a számok mögött. A magánrendelésben és klinikán dolgozó orvosoknak eltérő tapasztalatai vannak: romlott is meg nem is a helyzet.

Mint a Maszolon is megírtuk, az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint nőtt a mentális zavarok, viselkedészavarok előfordulási gyakorisága az elmúlt tíz évben. Hogy milyen betegségekre is kell itt gondolni, és hogy mit jelent az esetszám növekedéséről szóló adat erről magánrendelésben és klinikán dolgozó pszichiátereket kérdeztünk meg.

Dr. Láday Noémi Gabriella marosvásárhelyi pszichiáter főorvos úgy látja, valóban határozottan sokkal több a beteg. Tapasztalatai szerint az utóbbi három-négy évben romlott a helyzet a járvány és az azt követő gazdasági nehézségekkel összefüggésben.

Az elmúlt három év előhozta a lelki bajokat

„Megnőtt nálam a páciensek száma, de ez lehet azért is, mert már nem vagyok kezdő, a páciensek egymásnak adják át az elérhetőségemet. Hogy emiatt van-e, vagy azért, mert mindenki nagyon tele van problémákkal, nem tudom így meghatározni, de azt veszem észre, hogy minden kollégám be van táblázva” – kezdte az orvosnő, aki magánrendelésben, de a biztosítóval is dolgozik.

Sokkal több a szorongó, és ez minden korosztályt érint, ezt tapasztalta dr. Láday Noémi.

„Nap mint nap olyan emberekkel foglalkozom, akiknek van egy hajlama a pszichés betegségekre, depresszióra, szorongásra. A szorongás minden formája előfordul, pánikrohamok, specifikus szorongások: halálfélelem, betegségfélelem. Nem generalizált szorongás, hanem megfogalmazott szorongás. Minden korosztályt érint. 18 év fölöttieket fogadhatok, és egész 96 évesig vannak betegeim. Van pszichotikus páciensem is, de a súlyos esetek nyilván a kórházba jutnak. Vannak drogfüggő pácienseim is, de ők inkább az erre specializálódott szervezetekhez kerülnek végül” – foglalta össze az orvosnő.

A gyermekekkel kapcsolatban, bár nem kezeli őket, azt vette észre, hogy sokkal többen küzdenek az utóbbi években lelki problémákkal.

„Főleg a járvány idején, és közvetlen utána sokan kerestek telefonon, hogy a gyermekükkel, kamaszukkal hová forduljanak, tehát abban a korosztályban határozottan megnőtt az esetszám” – jegyezte meg.

Kapcsolódó

WHO: 22 ezer romániai gyermeknél diagnosztizáltak mentális betegséget

Mintegy 22 ezer romániai gyermek és serdülő él mentális betegségekkel, sokan közülük különböző érzelmi fejlődési nehézségekkel küzdenek – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányából.

kiskorúak mentális betegség depresszió WHO

Az anyagi helyzet okoz szorongást

„Azt látom, hogy azok kerülnek pszichiáterhez, akiket ez a sok megterhelés, ami van – mert nehéz időszakon mentünk keresztül –, meghaladott. Előjöttek olyan tünetek, amik lehet, hogy más környezetben, más időszakban nem jöttek volna elő. Tehát van egy érzékenység, mint például az asztmásoknál, allergiásoknál, akik, ha találkoznak azzal, ami kiváltja, akkor előjön az asztma, allergia, ha nem, akkor nem okoz gondot” – szemléltette a pszichiáter.

Hozzátette, sokan az anyagi helyzetükre panaszkodnak neki a konzultációkon.

„Az embereknek nem volt idejük helyrejönni: a járvány sokaknak a megélhetését veszélyeztette, hisz vállalkozásukat kellett sokan bezárják, munkahelyet vagy akár szakmát váltsanak, ez nagy stresszfaktor volt számukra, és alig jöttünk ki ebből, az infláció, áremelkedés miatt szintén sokan küszködnek. Sokan arra panaszkodnak, hogy milyen nehezen tudják beosztani a pénzüket. Kinek mi jön elő erre: mert nem mindenki depresszióval kompenzálódik, van, akinél kényszeresség, pánik jelentkezik” – magyarázta az okok láncolatát.

Szerinte a statisztikát az is növelhette, hogy esetleg a kórházakba több pszichotikus és függő beteg jut el, akik előzőleg nem jutottak orvosi segítséghez.

A segítséget kérők száma nőtt

Dr. Rácz Attila pszichiáter, a Marosvásárhelyi 2-es Számú Pszichiátriai Klinika főorvosa szerint nem a betegek száma nőtt az elmúlt tíz évben, hanem a segítséget kérőké. Úgy véli, egyrészt tudatosabbak lettek az emberek, másrészt fejlődött a tudomány is idő közben.

„Többet diagnosztizálnak közülük. Több a szakember, könnyebben elérhető a szakrendelés. Eddig is léteztek mentális betegségek, viszont sok betegség ismeretlen volt, nem volt diagnosztizálva, de fejlődik a pszichiátria, pszichológia, és mondhatni, hogy jobb munkát végez a szakellátás ezen a téren a társadalomban” – véleményezte saját tapasztalatai alapján a helyzetet a pszichiáter főorvos.

Ennek fényében valójában inkább javult, nem romlott a helyzet a szakember szerint.

„Általában nem mondanám, hogy a lakosság mentális helyzete romlott volna, sőt azt mondanám, hogy akik kezelésben részesülnek, azok jobb ellátásban tudnak részesülni, ha eljutnak, és az eredmények is, úgy tűnik, jobbak az elmúlt évtizedekhez képest” – magyarázta dr. Rácz Attila.

Hozzátette, jobban diagnosztizálnak a kollégák, a családorvosok is, a mentális betegségekre való figyelem, érzékenység a köztudatban javult.

Megbélyegzés, előítéletek

A közegészségügyi igazgatóság közleményében azt is kiemeli, a mentális zavarok korai felismerését nehezíti a tünetek szubjektív megítélése és a megbélyegzéstől való félelem, valamint gyakran éri a betegeket megbélyegzés, hátrányos megkülönböztetés.

Dr. Rácz Attila is tapasztalja, még működik a megbélyegzéstől való félelem, de mondhatni, hogy enyhült az ellenállás – igaz, inkább a nők körében – a lelki problémák, a betegség felvállalásával szemben.

„A férfiakkal mindig egy kicsit nehezebb, mint a nőkkel, de általában véve javuló tendenciát mutat ez, az én tapasztalatom szerint” – mondta el Rácz doktor, akihez a klinikán súlyosabb esetek is kerülnek, a járóbeteg-rendelésben enyhébb és nehezebb helyzetekkel egyaránt találkozik.

Le vagyunk maradva megelőzésben

Bár a pszichiáter azt tapasztalja, többen jutnak segítséghez, úgy gondolja, még bőven van ahová fejlődni.

„Az más kérdés, hogy ezekkel a mentálisegészség-programokkal Nyugathoz képest le vagyunk maradva. Hiányzik például a drogprevenció, a kábítószer-fogyasztás megelőzésére létrehozott központok” – emelte ki dr. Rácz Attila, aki szerint az iskolában kellene kezdődnie a mentálhigiénés nevelésnek, hisz „ott kezdődik a gyógyítás a megelőzésnél”.

Mentálhigiéné: a lélek egészségvédelme, ahol az egészség a testi, szellemi, lelki, szociális jólét állapota. Egyfajta pszichológiai prevenció, amely segít, hogy a bánatból ne legyen súlyos depresszió, a szorongásból pánikzavar, a stresszből kiégés. Fontos momentuma a megelőzés, fejlesztés, kapcsolatépítés. (Forrás: eszii.hu)

Otthonában is fel kellene keresni a beteget

A pszichiáter azt is kiemelte, a visszaesés elkerülésére, a kórházak telítettségének enyhítésére szükség lenne olyan ellátásra is, melynek keretében szakember az otthonában látogatja meg a pácienst.

„Hiányzik a közösségi pszichiátria, ami azt jelentené, hogy a pszichiátriára szakosodott ápoló felkeresi az otthonában a beteget, nyomon követi az állapotát. Ezzel megelőzhető a visszaesések egy jó része, követhető a kezelés, a páciens állapota. Az ápoló jelentené a pszichiáternek, hogy mi a helyzet a pácienssel, időben be lehet avatkozni, figyelemmel lehet kísérni, hogy szedi-e rendszeresen a gyógyszereit, milyenek az életkörülményei, lakhatási körülményei. Tehát ez a része az ellátásnak még várat magára” – fejtette ki a főorvos.

Hozzátette, ez azért is fontos lenne, mert csökkenteni lehetne a krónikus pszichiátriai osztályok telítettségét, ami nagyon is aktuális, hisz uniós szabályozásoknak megfelelően egy bizonyos ágylétszám fölé már nem mehetnek, hanem épp csökkenteniük kell a több száz ágyas krónikus betegeket ellátó intézményeknek.

Elmondta még, az idős, demens betegek ellátásában is van egy nagy deficit.

„Az idős betegek között nagyon sok a demens, a magán gondozó központok azonban pénzbe kerülnek, az állami pedig kevés helyet tud biztosítani, és van itt egy deficit. Az egyedülálló, idős, demens betegek elhelyezésével vannak gondok” – listázta a hiányosságokat dr. Rácz Attila pszichiáter.