Legalább egy hónappal hamarabb kezdődött a kullancsszezon a sürgősségeken szolgálatot teljesítő orvosok szerint, akik általában áprilisban találkoznak először kullancseltávolításra érkező páciensekkel. Az alföldi régiókban már február közepén is érkeztek kullancseltávolításra a sürgősségi osztályokra. A kullancsok korai megjelenésében nincsen semmi kirívó, hiszen csak ugyanúgy reagáltak a felmelegedésre, mint a többi állat és a növényzet, mondta el a Maszolnak Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológiai Karának egyetemi docense, akit a kullancsinvázióról és a lehetséges védekezési módokról is kérdeztünk.

Az enyhe tél miatt kullancsinváziót hozott a tavasz – ilyeneket is lehetett olvasni nemrég. Arad megyében például már február közepén találkoztak a sürgősségi osztályokon kullancseltávolításra érkező páciensekkel, miközben korábbi években március végén vagy árpilis elején jelentkeznek az első esetek.

Az aradi önkormányzat földi rovarölő-szeres kezelés bevetését jelentette be, a közegészségügyi igazgatóság pedig kiadott egy tájékoztatást, mely szerint Európában a kullancsok által az emberre terjesztett betegség a kullancsencephalitis, a Lyme-kór (borrelliózis), sőt  krími-kongói vérzéses láz is.

Kapcsolódó

Újra itt a kullancsszezon – Hogyan óvjuk magunkat és háziállatainkat?

Visszafordíthatatlan következményei lehetnek a kullancscsípésnek – jelentette ki Dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke.

kullancs kullancsszezon védekezés háziállat

A fertőzés kockázata kisebb, ha a kullancsot gyorsan eltávolítják, jegyzik meg. „Csípés esetén jegyezze fel a kullancscsípés időpontját, és a következő időszakban figyeljen a kullancsok által terjesztett betegségekre jellemző tünetekre. Ha a csípéstől számított egy hónapon belül megbetegszik, tájékoztassa orvosát a csípés időpontjáról és helyéről” – javasolta a közegészségügyi igazgatóság.

Nincsenek inváziók

„Nincs kullancsinvázió, ezek ilyen felröppenő hírek, mint például a viperainvázióról szólók. Nincsenek inváziók, minden évben ugyanúgy egy megadott szezon van, amikor aktívabbak lesznek a kullancsok a természetben. Kullancsból nyár elején több lehet és aktívabbak, hiszen akkor keresik a táplálékot és azokat a szervezeteket, amikből ki tudják nyerni a tápanyagokat. Ilyenkor az lehet az érzésünk, hogy több van, nagyobb eséllyel kapaszkodhatnak a bőrünkbe ” – mondta el Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológiai Karának egyetemi docense a Maszol megkeresésére. Hozzátette, mivel extra meleg tavaszunk van, a meleggel előbújtak a kullancsok is, „nincs benne semmi különleges, hogy épp februárban. Az általános felmelegedéshez köthető, hogy előjöttek”.

Elmondta azt is: akár ki is telelhetnek egy-egy enyhe télen, vagy megjelenhetnek új fajok. „Ha kevésbé hidegek a telek, megnőhet az a periódus, ami alatt szaporodni lehet, megnőhet az esélye, hogy át tudnak telelni, hiszen egy enyhébb tél kisebb eséllyel pusztítja el őket. Természetesen az is lehet, hogy bizonyos kullancsfajok terjedésnek indulnak délről, olyan fajok, amelyek azt preferálják, hogy az átlaghőmérséklet melegebb legyen. Ez nem önmagában a kullancsokra jellemző, hanem általában az állatokra és növényekre” – magyarázta el az egyetemi tanár.

Nincs térkép, ami megmutatná, hol veszélyesebb

Markó Bálint elmondta, a kullancsfajok közül több is okozhat az embernek problémát. „A klasszikus Ixodes ricinus, a közönséges kullancs például terjeszt néhány betegséget. Vannak olyan földrajzilag elhatárolható területek, ahol nagyobb arányban fertőzött a kullancspopuláció, és van, ahol kevésbé. A betegségek lehetnek vírusosak, például agyvelő- és agyhártyagyulladás, ami ellen létezik oltás, csak folyamatosan meg kell újítani. A másik betegség a borrelliózis, amit bacilus okoz, és nincs ellene védőoltás, hanem utókezelés van antibiotikummal. Amennyiben megjelennek a tünetek vagy kiderül, hogy a kullancs fertőzött volt, érdemes ezt alkalmazni” – magyarázta.

„Romániában jelenleg nincs kullancstérkép, ami szabadon elérhető lenne, és megmutatná nekünk azt, hogy hol nagyobb a kullancs által hordozott és okozott betegségekkel történő fertőzés veszélye” – tudtuk meg a téma szakértőjétől. Mint mondta, annyit lehet tudni, hogy „Kolozsvár környékén vannak területek, ahol a borrelliózis jelen van, de ezt leszámítva nem áll rendelkezésre jó adathalmaz, ami alapján azt tudjuk mondani, hogy itt van, ott nincs. Általánosságban azt lehet mondani, hogy érdemes vigyázni”.

Változó a kullancsellenes szerek hatása

„A kullancsot el lehet távolítani otthon is elővigyázatosan egy egyszerű csipesszel. Ha nem nyomogatjuk, hanem a tövénél megfogjuk, akkor ki lehet emelni a bőrből” – magyarázta Markó Bálint. Hasonlóképpen, csipesszel távolítja el az orvos is, ha a háziorvos vagy a sürgősség mellett döntünk. Az egyetemi tanár szerint a fő védekezési mód a rendszeres tisztálkodás és hogy alaposan átvizsgáljuk a testünket főleg kirándulás után, és mihamarabb eltávolítsuk a betolakodót.

A vérszívó távoltartására kapható többféle szer is. Mi az, ami igazán hatékony?  Markó Bálint szerint „szinte semmi”. „Vannak mindenféle kullancskenőcsök, -sprayek, ezeknek nagyon változó a hatása. Van, aki azt mondja, hogy neki egyik vagy másik nagyon jól működik, másnál nem annyira hatékony. Egyrészt, azt is figyelembe kell venni, hogy több kullancsfajról beszélünk, másrészt, ezeknek a szereknek is megvan a limitáltsága, hogy meddig, milyen körülmények között működnek” – fejtette ki.

Ami még inkább arra mutat, hogy a kullancsellenes szerek védelme bizonytalan az az, hogy a kullancs nem feltétlenül akkor fog belénk kapaszkodni, amikor kint járunk, hívta fel a figyelmet a biológus. „Az is lehet, hogy a ruhánkon behozzuk, és bent egy alkalmas pillanatban kapaszkodik belénk. Azt gondolom, hogy a legjobb védekezés ez: figyelni, és pánik nélkül, kirándulás után jól megnézni magunkat. Ha ezt megtesszük, szerintem nagyjából és jó eséllyel elkerülhetőek a problémák” – magyarázta Markó Bálint egyetemi docens.