Naponta több mint 26 ezer ember életét követeli a daganatos megbetegedés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonnali, emberközpontú fellépésre és rendszerszintű változtatásokra van szükség a globális katasztrófa elkerüléséhez.

Emberek milliói kénytelenek szembenézni a rák testi, lelki és anyagi terheivel – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentéséből. Évente mintegy 20,6 millió új megbetegedést regisztrálnak, és a kór közel 10 millió halálesetért felelős, amivel a daganatos betegségek – a szív- és érrendszeri panaszok után – továbbra is a második vezető haláloknak számítanak globálisan.

A szervezet figyelmeztet: ha nem történik sürgős beavatkozás, a trend megállíthatatlan lesz. Az előrejelzések szerint 2050-re az éves esetszám megközelítheti a 35 milliót, ami csaknem a duplája a mostaninak.

Emberközpontú megközelítésre van szükség

A WHO hangsúlyozza, hogy a folyamat visszafordításához alapvető szemléletváltásra van szükség. Olyan emberközpontú rákellenes stratégiát kell kialakítani, amely közvetlenül az érintett betegek és közösségek egészségügyi szükségleteire, valamint valós tapasztalataira reagál.
A jelentés nyomatékosan felszólítja a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket, a civil szférát, az akadémiai intézményeket és a magánszektort, hogy fogjanak össze a daganatos betegséggel küzdő egyének és családjaik holisztikus, emberközpontú ellátása érdekében.

A ma meghozott döntések és intézkedések határozzák meg, hogy a jövő generációira mekkora rákterhelés hárul majd. A WHO szerint az emberközpontú megközelítéssel, a stratégiai és fenntartható befektetésekkel, valamint a méltányosság melletti rendíthetetlen elkötelezettséggel az országok jelentősen csökkenthetik a betegség terheit, és mindenki számára jobb túlélési esélyeket biztosíthatnak.

A túlélés nem függhet attól, valaki hol él és mennyit keres

A WHO szerint a világ népességének 92 százalékát élete során – vagy személyesen, vagy valamelyik közeli hozzátartozója révén – érinteni fogja valamilyen daganatos betegség. A világszervezet a jelentésben hangsúlyozta, mekkora egyenlőtlenségek tapasztalhatók világszerte a rák felismerése és kezelése terén. Míg a gazdag országokban a mellrák túlélési aránya 85 százalék, a szegényebb országokban ennek alig a fele.

A legminimálisabb kezeléshez is csak az országok mintegy 39 százalékában juthatnak hozzá a betegek. Miközben a daganatos betegségek kezeléseinek új lehetőségeiről folynak a viták, a világon nagyon sokak számára nem ez a valóság, ők továbbra is a háttérbe szorulnak – mutatott rá André Ilbawi, a WHO rákmegelőzési csoportjának vezetője.

A rák egy mélyen személyes betegség, amely szinte mindannyiunkat érint. De az, hogy valaki túléli-e a rákot, nem függhet attól, hogy hol született, vagy mennyit keres – jelentette ki Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.

A jelentés azt is kiemelte, hogy a rákdiagnózis nemcsak súlyos pszichológiai megterhelést jelent a betegek és családtagjaik számára, hanem az esetek több mint felében a betegekre és családjukra katasztrofális egészségügyi költségek is hárulnak.

A 2010-es állapotokhoz képest jelenleg 27 százalékkal kevesebben dohányoznak, ezért a daganatos betegségek kialakulásában szerepet játszó legfőbb kockázati elemek közül a dohányzás már visszaszorult. Az alkoholfogyasztás esetében azonban nem történt ilyen jelentős visszalépés, a mozgásszegény életmód és az elhízás pedig tovább terjed.

A legfőbb gond már nem az ismeretek hiánya, hanem az a szakadék, amely a tudásunk és a cselekedeteink között tátong – állapította meg a WHO.