Az uniós polgárok közel negyede (24%) dohányzik. A dohányzásról szóló legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint a cigarettázók aránya 2020 és 2023 között viszonylag változatlan maradt, mindössze 1%-ot csökkent.

Kelet-Európában a legmagasabb a dohányzók aránya: Bulgáriában 37%, Görögországban 36%, Horvátországban 35%, Romániában pedig 34%. Svédországban a legalacsonyabb ez az arány (8%), majd Hollandia (11%) és Dánia (14%) következik – írja G4Media.A férfiak nagyobb valószínűséggel használnak dohánytermékeket, mint a nők (28%, szemben a 21%-kal). Ugyanakkor az európai polgárok 56%-a azt állítja, hogy soha életében nem dohányzott.

A dohányosok legnagyobb arányban a 25-39 éves korosztályban vannak(32%), míg a legalacsonyabb arány az 55 év felettiek körében. A munkanélküliek dohányoznak a legnagyobb valószínűséggel (40%), őket követik a fizikai munkások (37%) és a vállalatvezetők (20%). A dohányosok aránya magasabb azok körében, akiknek nehézséget okoz a számlák kifizetése (38%), mint azok között, akiknek soha nem voltak ilyen problémáik (21%).

Továbbra is a klasszikus, dobozos cigaretta a legnépszerűbb, a dohányosok 77%-a kedveli, szemben a kézzel sodort cigarettát előnyben részesítő 23%-kal. Átlagosan napi 14 szál cigarettát szívnak, ez a szám 2020 óta stabil. Az Eurobarometer adataiból az is kiderül, hogy az e-cigarettát használók aránya mindössze 3%.

A dohányzás továbbra is a legfőbb megelőzhető egészségügyi kockázat, és csak az EU-ban évente 700 000 halálesetért felelős. A dohányosok mintegy 50%-a idő előtt hal meg, átlagosan 14 évvel korábban, mint a nemdohányzók. A dohányzás a megelőzhető rákos megbetegedések vezető oka is, az Egészségügyi Világszervezet szerint az összes rákos megbetegedés 27%-a a dohányzásnak tulajdonítható.