banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif
Hétköznapi pszichológiánk

Kell-e öngyilkosságról szólniuk a híreknek?

Hétköznapi pszichológiánk e heti témáját egy olvasónk vetette fel: cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen kapcsolat létezik az öngyilkosságok száma, illetve az öngyilkosságról szóló médiatartalmak között. Statisztikák alapján az öngyilkosságok egyre ritkábbak Romániában, ami jó jel, de megyékre lebontva igen nagyok az eltérések. 1999 és 2012 közötti öngyilkosságokról szóló statisztikai adatok szerint a legtöbb önkezűség általi halál sajnos Hargita és Kovászna megyében történik. Ennek fényében az inkább magyar lakta települések és megyék esetében érdemes lenne külön figyelmet fordítani a témára, akár megelőző lépéseket tenni a szám a csökkentésére. 

Térjünk is rá olvasónk üzenetének megválaszolására: a Werther-effektusnak nevezett hatás szerint a hírekben bemutatott öngyilkosságok után megnő ezek aránya a társadalomban. Vagyis minél több öngyilkossággal kapcsolatos információt hoznak le a sajtó, annál nagyobb az esélye, hogy az erre hajlamos személyek közül valaki ráveszi magát e szörnyűség elkövetésére.  Egy Egyesült Államokban végzett kutatás szerint az emberek azokon a helyeken vetettek sajátkezűleg véget az életüknek, ahol több volt az erre vonatkozó hír. Egy japán, Twitteren végzett kutatás szerint azok az öngyilkosságok, amelyek megdöbbentették az embereket, növelték a szörnyűség előfordulását a társadalomban, míg azok, amelyekre sokkal több részvétet kifejező twitt-reakció érkezett, csökkentették az előfordulás valószínűségét.

Molnár Hunor klinikai szakpszichológus, CBT terapeuta Hétköznapi pszichológiánk című sorozatunkban olyan témákat tár fel, amelyek a legtöbb korosztályt foglalkoztatják: gyereknevelés, házasság, pár- és emberi kapcsolatok és aktuális jelenségek is terítékre kerülnek a kéthetente megjelenő cikkekben. Ha ön is keresi a választ bizonyos élethelyzetekre, küldje el kérdését a bereczki.szilvia@maszol.ro e-mailcímre, és a szakember válaszol.

Noha egyelőre nehéz pontosan meghatározni, hogy minek következtében nő vagy csökken az önkezűség gyakorisága, létezik összefüggés a médiában megjelenő öngyilkossági tartalom és az öngyilkosságra való hajlam között. A WHO ezek kapcsán 2001-ben meghatározta, milyen kifejezéseket érdemesebb elkerülni egy, a témával kapcsolatos cikk megjelenésekor. Ezek között ott vannak többek közt az elkövető személyes adatai, valamint a haláleset pontos részletei is.

Fotó: Unsplash | Andreea Popa

Hogy pozitívumokról is szót ejtsünk: egy 2010-es vizsgálat szerint, ha a hírekben a problémákkal való sikeres megküzdés szerepel gyakrabban, akkor csökkenteni tudja ezeknek a szörnyű cselekedeteknek a gyakoriságát. Ismét bebizonyosodik tehát, hogy a közösségi média egy kétélű fegyver. Itt ugyanis nagyon hamar tudunk keresni személyeket, akik segíthetnek nekünk, információkat, amiket fel tudunk használni egy probléma megoldására, de ennek ellenkezőjéről is gyorsan tudunk adatokat gyűjteni.

Fontos megemlíteni, hogy a hírek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy valaki elkövesse az öngyilkosságot. Valószínűleg azok a csoportok érintettek a legjobban, akik eleve kitettebbek erre a cselekvésre: vagyis legnagyobbrészt a depressziósok, bipoláris betegségben szenvedők, skizofrének, valamint az alkohol abúzussal küzdők. Gondolati síkon az öngyilkosságot elkövető személyek negatív módon szemlélik a világot, önmagukat és a jövőjüket is kilátástalannak tartják.

Ha gyakran megfordul az öngyilkosság gondolata a fejében, vagy a jövő reménytelennek tűnik, mihamarabb keressen fel egy szakembert, aki kellő segítséget tud nyújtani. Az életünkben a legtöbb állapot átmeneti, de a halál visszafordíthatatlan. Kérjen segítséget!

Kimaradt?