Az öltözködés folyamata lehet stresszes, de akár egyszerű és örömteli is. Mindent, amit a kapszulagardróbról tudni kell, Czimbalmos Emilia most elárulja.

Valljuk be őszintén: kismilliószor történt már meg velünk, hogy kinyitottuk a szekrényünket, ahonnan már-már estek ki a ruhák, és indulás előtt fél órával megállapítottuk, hogy már megint nincs mit felvennem, egyszerűen nincs egy göncöm sem. Szerencsére ez a stresszfaktor megszüntethető egy kis odafigyeléssel és tudatossággal. Czimbalmos Emilia szín-és stílustanácsadó a kapszulagardrób szakértője, aki sok hasznos tanáccsal látta el közönséget a Kolozsvári Magyar Napokon az RMDSZ Oázisában.

Mi a lényege a kapszulagardróbnak?

Kevés ruhadarabból jól gazdálkodni. Úgy kell összeállítanunk a ruháinkat, hogy minden mindennel passzoljon színben, anyagban és fazonban is. Ha számokban kellene gondolkodni, a minimum a 12–15 ruhadarab, amelyhez pluszba jönnek még a kiegészítők, a kapszula pedig legtöbb 40–45 ruhát tartalmazhat. Ezek legfőképpen klasszikus darabok kell legyenek, olyanok, amelyek nem mennek ki a divatból.

Ilyen például a klasszikus fehér ing, a ceruza szoknya, vagy éppen egy fekete, egyenes szabású ruhácska. Ezeket sokszor nem is olyan könnyű beszerezni, mint gondolnánk, de ha megtaláljuk őket, biztos bázisai lehetnek a gardróbunknak. Fontos az is, hogy jó minőségű ruhákat vásároljunk, amelyek bár drágábbak, de kiváló befektetés annak érdekében, hogy évekig hordhatók legyenek.

Miért éri meg nekem és a környezetemnek?

A kérdés jogos. Íme az indokok. Egyrészt pénztárcabarát, hiszen elkerüljük a túlköltekezést azáltal, hogy tudatosan megyünk vásárolni, konkrét elképzelésünk van arról, hogy milyen ruhát keresünk, így aztán ellenállunk az árleszállítások kísértésének, és csak a legfontosabbat vesszük meg. Másrészt a kapszulagardrób környezetkímélő is, hiszen csökkenthetjük általa a hatalmas textilhulladékot, ami világszerte problémát jelent, illetve nem támogatjuk a pénzünkkel azt, hogy továbbra is gyermekmunkások készítsék halomra a ruhákat, ráadásul aprópénzért.

Egy másik pozitívuma, hogy kis helyen is elfér, nem kell még egy plusz szekrény, esetleg külön gardróbszoba, sőt a férjünkkel sem kell vitatkozni, hogy nem elég a hely a ruháknak (holott, ugye, nincs mit felvennünk). Ezek mellett stresszmentesítő is, hiszen lendületesebben indulnak a reggelek, ha megoldódik az öltözködés problémája, megkönnyíti és felgyorsítja a készülést, hiszen nem kell mindent tízszer felpróbálni.

Hogyan lássak neki?

A legtöbbünknek ismerős lehet az a ruha-kategória, ami „majd jó lesz otthonra”. Az ilyen otthoni viseletek szortírozása lehet az első lépés, pláne, ha a életvitelünk és munkánk miatt nem is töltünk túl sok időt otthon. Ugyanez a helyzet a „majd egyszer belefogyok” és a „már nem fogyok le, de drága volt és sajnálok tőle megválni” ruhákkal is. A másik fontos tényező, hogy meghatározzuk, milyen a stílusunk,  alkatunkhoz és színtípusunkhoz illő ruhákat viseljünk, hiszen így is kiküszöbölhető a felesleg. Azt is szokták mondani, hogy azokat a ruhákat, amelyeket nem vettünk fel az elmúlt egy évben, a legnagyobb valószínűséggel nem is fogjuk, nem annyira fontosak, hogy foglalják a helyet a szekrényünkben, így kirakhatjuk őket, vagy ha jó állapotban vannak, akár el is ajándékozhatóak.

Következő lépésként válasszunk ki a ruhatárunkból három-négy színt, ezek közül az egyik legyen semleges, tehát fehér, fekete vagy szürke, a többi pedig olyan szín legyen, amely talál egymáshoz. Ezek lesznek a kapszulagardróbunk alapjai. A végeredmény pedig átlátható lesz, és esztétikailag is öröm lesz ránézni. Arra külön figyeljünk oda, hogy csak olyan ruhákat tartsunk meg, amelyekben jól érezzük magunkat, ami mindig komfortos, amit büszkén viselünk.

Bár a kapszulagardrób elkészítése melós feladat, és lehetnek benne buktatók, amelyektől elmegy a kedvünk, de a végeredményért, a stresszmentesebb, örömtelibb öltözködésért megéri. Mindössze három kulcsszót kell észben tartani: elköteleződés, kitartás és önuralom.