Jókor jöttek az áprilisi fagyok? – kertészmérnököt kérdeztünk
Késlelteti a gyümölcsfák fejlődését az utóbbi napok hidegre fordult időjárása, ami akár jót is jelenthet a későbbi fagykárok elkerülése szempontjából, viszont a fagylécek kialakulása maradandó károsodást is okozhat. A veteményeskertben még semmivel sem vagyunk elkésve. Ferencz Lehel kertészmérnökkel beszélgettünk.
Bár okoz károkat az áprilisi fagyos idő, mégsem olyan mértékben, mintha a teljes virágzás idején érte volna a gyümölcsfákat – emelte ki beszélgetésünkben Ferencz Lehel kertészmérnök, akit a tavaszi mínuszok hatásáról kérdeztünk.
A kertészmérnök szerint olyan szempontból jókor ékezett az „áprilisi tél”, hogy visszafogja a gyümölcsfák fejlődését, késlelteti a majdani virágzást, ennek köszönhetően pedig esély nyílik arra, hogy elkerüljék a fagyhatást virágzáskor. A hőmérséklet ugyanis természetesen szabályozza, mikor fakadnak ki a virágbimbók.
„Volt mínusz 13 fok is, ami eléggé károsította főleg az egérfülállapotban lévő gyümölcsfákat (a fák azon állapota, amikor éppen kifakadnak a rügyek, és a levélkék még csupán egérfül nagyságúak – szerk. megj.), de abból a szempontból jó, hogy késlelteti a fejlődést. Ennek köszönhetően nagyobb az esély, hogy ne járjunk ugyanúgy, mint a tavaly, amikor a fővirágzásban elvitte az almatermésnek szinte 80 százalékát” – mondta Ferencz Lehel.
Mint a szakember hozzátette: nagyon meleg volt a február, emiatt kimondottan jó a növények fejlődése szempontjából a mostani lehűlés. Ami viszont hátránynak tekinthető, az az, hogy hóval érkezett a hideg, ami főleg a Gyergyói-medencében jelent problémát. A hó ugyanis visszaveri a napfényt a gyümölcsfák törzsére, a már megindult nedvkeringés miatt pedig fagyléc alakul ki. Gyakori, főleg meggy-, cseresznye- és almafáknál, hogy felreped a kéreg. Erre kiemelt figyelmet kell fordítani, ezért szorgalmazzák a kertészek körében, hogy ősszel meszeljék le a fákat, emelte ki Ferencz Lehel.
A kertészmérnökkel kitértünk a konyhakertekre is. Mint mondta: nem érdemes felvenni a rohanó világ ritmusát és siettetni a zöldségek termesztését. „A természetre kell figyelnünk, a megszokott népi hiedelmek alapján. Ahogy megvoltak régebben is a vetés megfelelő időpontjai, azok a mai napig érvényesek. Ugyanúgy vannak például május végi fagyos szentek, nálunk szinte rendszeresen fagyokkal is jönnek, ezért a hidegre kimondottan érzékeny növények kiültetését lehetőleg mellőzzük egyelőre. Tehát ne próbáljunk már most tököt és uborkaféléket vetni, fölösleges, meg fognak fagyni. Aki nagyon sietett, az úgy jár, mint én. Én is megpróbáltam palántát nevelni, nem volt megfelelő szigetelése a melegágynak, illetve nem volt kellő minőségű trágya ahhoz, hogy meleget képezzen. Ilyenkor kárba megy a befektetett munka, illetve a vetőmag” – oszotta meg a szakember.
Kapcsolódó
Hozzátette: nincs veszve semmi, a vetőmagokat még nyugodtan el lehet vetni, a kiültetésig még kifejlődnek a palánták. Ferencz Lehel hangsúlyozta: a hagyományos fajtáknak nagyon jó az alkalmazkodóképességük. „Régebben is volt, hogy április folyamán, sőt még májusban is fagyok voltak. Van, amikor a termés rovására megy. A lényeg az, hogy a gyümölcsfa vagy akár a zöldségnövény – ha kellőképpen kifejlődött, egészséges – ezen stresszhatásokat jól viseli” – emelte ki.
Mint hozzátette: ha egészségesen neveljük a növényeinket, akkor a sokkhatásokat is jobban viselik, nem kell különböző vegyszereket alkalmaznunk ahhoz, hogy ellenállóbbakká tegyük őket.
„Az a lényeg, hogy lehetőleg egészségesen neveljük a növényt és ne siessünk a kelleténél jobban. Figyeljünk a népi hiedelmekre, a néphagyományban alkalmazott vetési időpontokra, kövessük a kertészeti holdnaptárt. Éppen most következik a holdtölte, emiatt erőteljesebb lesz a nedvesség áramlása, megint lesz lehetőség vetni, így jobban kikelnek és szebb palántákat nevelhetünk” – osztotta meg Ferencz Lehel.
CSAK SAJÁT