Noha valójában egy áramlat, nincs medencéje, és nem határolja egyetlen kontinens sem, az Antarktisz körüli víztömeget a National Geographic Society hivatalosan is óceánnak nyilvánította, írja az index.hu portál.

A világ egyik legnagyobb, 130 éve a tudomány és az oktatás támogatásával foglalkozó nonprofit alapítványa, a National Geographic Society azzal, hogy egy ötödik óceánt is hivatalosan létezővé tett, voltaképpen átrajzolja a világtérképet.

Kedden, az óceánok világnapján jelentette be, hogy hivatalosan is a Föld ötödik óceánjaként ismeri el az Antarktisz körüli víztömeget, amely így egy listára kerül az Atlanti-, az Indiai-, a Csendes-óceánnal és az Északi-Jeges-tengerrel. A Nemzetközi Hidrográfiai Társaság Déli-óceán néven már 2000-ben óceánnak nyilvánította a vízterületet, 21 év után ehhez csatlakozott a National Geographic Society.

„A Déli-óceán létét régóta tényként kezelik a tudósok, viszont a kérdésben nem volt nemzetközi egyetértés, ezért hivatalosan sokáig nem ismertük el azt” – nyilatkozta a döntés előzményéről Alex Tait, a National Geographic Society földrajztudósa. Kiemelte, a mostani lépéssel a víztömeg ökológiai elkülönülését ismerik el, mivel élővilága, klímája és meteorológiája teljesen más a többi óceánéhoz képest.

A Déli-óceán a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz közötti, 2,6 millió négyzetkilométeres vízterület, amelyet az Antarktiszi áramlás alkot. A másik négy óceánnal ellentétben nincs saját medencéje, nem határolja egyetlen kontinens sem, és vize csak kismértékben keveredik a szomszédos óceánokéval. Az Antarktiszi áramlás a Föld legnagyobb áramlata, amely 34 millió éve, Dél-Amerika és az Antarktika szétválásakor alakult ki, és vízmennyisége százszorosa az összes folyó vízhozamának. Ez a Föld egyik legzordabb területe, amely nehezen hajózható az extrém időjárási viszonyok miatt.

A víz hidegebb és kevésbé sós, mint a többi óceáné, utóbbinak pedig a globális karbonciklus miatt van jelentősége, mivel minél sósabb a víz, annál több szén-dioxidot tud elnyelni. 2018-ban a Princeton Egyetem kutatásai után megriadtak az illetékesek, mert az adatok azt mutatták, hogy a téli hónapokban a korábban gondoltnál jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktisz körüli nyílt víz. Emiatt azt feltételezték, hogy a Déli-óceán majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében.

Az újabb kutatások azonban megcáfolták ezt, mivel bebizonyosodott, hogy a feltételezettnél jóval több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán. Az Antarktisz körüli víztömeg mintegy negyven százalékkal részesedik a szén-dioxid-felvételből, és az emberi tevékenység okozta kibocsátás hatalmas tömegének elnyelésével enyhíti a globális felmelegedést.