A szitakötők például sötétebb szárnymintázatuk eltüntetésével igyekeznek túlélni az egyre gyakoribbá váló forró időszakokat. A stratégiával azonban akad egy hatalmas gond, ami akár a rovarcsoport vesztét is okozhatja, írja az origo.hu portál.

A szitakötők szárnyain sötétes színű díszítő minták figyelhetők meg, amelyek fajonként, sőt, olykor egyedenként is eltérőek lehetnek, céljuk pedig az, hogy felhívják a nőstények figyelmét, és elijesszék a riválisokat. Értelemszerűen minél sötétebb, élénkebb a mintázat, a hímek annál sikeresebbnek számítanak. Csakhogy a sötétebb szárny "magába szívja" a hőt, ami akár 2 Celsius-fokkal is megemelheti a rovar testhőmérsékletét. A túlmelegedés pedig roncsolja a szárnyszöveteket és csökkenti a védekezőképességet.

A PNAS című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, a szitakötők milyen evolúciós választ adnak a globális felmelegedésre. A kutatók 319 szitakötő-fajt tartalmazó adatbázist hoztak létre, és fényképek, valamint ismert klímaadatok felhasználásával vizsgálták a különböző fajok szárnyainak díszítettségét. Ezt követően 10 faj közel 3000 hím egyedének szárny pigmentációját vetették össze, figyelembe véve, hogy a vizsgált szitakötők milyen éghajlaton élnek. Az adatbázis 14 éves (2005 és 2019 közötti) időszakot ölelt fel, ami lehetőséget biztosított a szakértőknek arra, hogy hosszú távon is nyomon kövessék az adott faj szárnymintázatának változásait.

Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy egyazon faj esetében a melegebb klímán élő hímek szárnya fakóbb, mint a hűvösebb térségekben lakóké, és az emelkedő globális átlaghőmérséklet hatására a szárnyakban egyre kevesebb színanyag képződik. A kutatócsoport előrejelzései alapján ez a tendencia egészen 2070-ig folytatódni fog.

A nemek között azonban vannak eltérések; úgy tűnik, a klímaváltozás nincs hatással a nőstények szárnymintázatára. Ennek okát egyelőre nem sikerült feltérképezni. Az viszont egyre biztosabbnak látszik, hogy a szárnyak díszítettségének drasztikus megváltozása miatt a nőstények idővel nem fogják felismerni a hímeket, ami akár a párosodás ellehetetlenüléséhez is vezethet.

A tudósok még nem tudják megmondani, a pigmentáció változásának milyen további hosszú távú hatásai lehetnek, ezért a kutatás folytatódik.