Első alkalommal vizsgálta meg egy kutatócsoport, milyen arckifejezéssel reagálnak a magzatok a különféle zöldségek ízére, és kimutatták, hogy a keserű kelkáposztára több esetben vágtak inkább síró grimaszt, mint az édes sárgarépára.

Korábbi tanulmányok alapján már lehetett arra következtetni, hogy a várandós nő étrendje hatással lehet arra, hogy a gyerek később milyen ételeket kedvel. Az északkelet-angliai Durham Egyetemen most közvetlenül azt vizsgálták, hogy magzatok pár héttel a születésük előtt hogyan reagálnak a különböző ízekre. A Psychological Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányban a kutatók felhívták a figyelmet, hogy a magzatvízbe átszivárognak az ízek az anya által fogyasztott ételekből. Ízeket már egy 14 hetes magzat ízlelőbimbói is észlelhetnek, illatokat pedig nagyjából a 24. héttől érzékelhetnek.

A kutatók ultrahangfelvételek alapján próbálták eldönteni, hogy a magzatok vajon különbséget tudnak-e tenni a különféle ízek között. Két csoportra osztottak 70 várandós kismamát, az egyik tagjait arra kérték, 20 perccel az ultrahangvizsgálat előtt vegyenek be egy porított kelkáposztát tartalmazó kapszulát, a másik csoportnak pedig sárgarépa-kapszulát adtak. Mást a nők a vizsgálat előtt nem ehettek, valamint bevontak a kutatásba 30 olyan várandóst is, akik nem kaptak semmilyen ízesítésű kapszulát.

Az ultrahangon a magzatok arckifejezését vizsgálták a terhesség 32. vagy 36. hetében. Azt fedezték fel, hogy a keserű kelkáposztás ízre reagálva kétszer olyan gyakran fordult elő sírásra hasonlító grimasz, mint a sárgarépás vagy a semleges ízre. Kimutatható volt az is, hogy az édeskés ízű sárgarépa-kapszula szintén nagyjából kétszer olyan gyakorisággal váltott ki inkább nevetésre emlékeztető arckifejezést a magzatokból.

Benoist Schaal, a kutatócsoport egyik munkatársa szerint meglepő volt, hogy ennyire egyértelmű eredmények születtek. A vizsgálat alapján kimondható, hogy amikor a várandós nő még be sem fejezte az étkezést, a magzat máris érzi és észleli, hogy az anyja mit evett.