A nők a férfiaknál nagyobb eséllyel élik túl a legrosszabb életkörülményeket, például a járványokat vagy az éhínséget.

Az amerikai Duke Egyetem és a Dél-Dániai Egyetem kutatói mintegy 250 év halálozási adatait vizsgálva olyan emberek adatai után kutattak, akik éhínség, betegség és valamilyen szerencsétlenség következtében haltak meg. A nők és férfiak várható élettartama közötti szakadékot vizsgálták.

Eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklap online kiadásában mutatták be. Az adatok hét populációt fedtek le, amelynek tagjai életük során mintegy 20 nehéz évet éltek meg. Ide tartoznak például azok is, akiket éhínség sújtott a 18., a 19. és a 20. században Svédországban, Írországban és Ukrajnában.  szakértők megállapították, hogy a nők szinte minden modern populációban tovább élnek, mint a férfiak.

Olyan biológiai és társadalmi tényezők után kutattak, amelyek befolyásolják ezt a nemek közti különbséget. Az adatokból kiderült, hogy a nőknél szinte minden életkorban alacsonyabb a halálozási arány, mint a férfiaknák, és egyetlen rabszolgapopuláció kivételével tovább éltek, mint a férfiak.

A gyermekkori halandóság esetében mutatkozott a legnagyobb különbség a két nem között, ami arra utal, hogy az újszülött lányok nagyobb valószínűséggel élnek túl kockázatos körülményeket, mint a fiúgyerekek. Ez a tény alátámasztja az elméletet, miszerint biológiai okok miatt élik túl a nők nagyobb valószínűséggel a nehéz körülményeket is, ugyanis csecsemőkorban a viselkedésbeli és szociális különbségek minimálisak vagy éppen a férfiaknak kedveznek.

A kutatók megállapították, hogy a nők átlagosan 0,5-4 évvel élik túl a férfiakat. A krízisek idején tapasztalt előnyök közé sorolják a biológiai tényezőket, a genetikát és a hormonokat. Az ösztrogén például a nők számára erősebb immunvédelmet biztosít a fertőző betegségekkel szemben.