Idén számos tudományos és technológiai eredményről, fejlesztésről számolhattunk be, amelyeknek köszönhetően nagyobb rálátásunk lett a világ működésére, vagy éppen az életminőségünk javult. A piramisok titkától a gravitációs hullámokon át a genetikai kutatások fejlődéséig számos olyan előrelépés történt, amelyekről írtunk, és amelyeket a teljesség igénye nélkül most egybegyűjtöttünk.

Búcsú egy kedves űrszondától

Az év szomorú hírrel indult: elhunyt Gene Cernan amerikai űrhajós, az utolsó ember, aki járt a Holdon. Ugyanakkor idén tett pontot 20 éves küldetésére a Cassini űrszonda. Az 1997 októberében fellőtt modul 2004-ben érkezett a Szaturnuszhoz, ahonnan több mint 453 ezer képet küldött haza.

A Cassininek köszönhetően ma már tudhatjuk, miért nem esik szét a bolygó körül levő gyűrű. Szeptember közepén csapódott a Szaturnuszba, ahol elolvadt és szétszúzódott, amikor több mint 120 ezer kilométeres óránkénti sebességgel alámerült a bolygó légkörébe. 2018-ban egyébként egy újabb űrszondát nyugdíjaztatnak: a Dawn mindaddig vizsgálni fogja a Mars és Jupiter közötti kisbolygóövben lévő Ceres törpebolygót, amíg el nem fogy az üzemanyagja.

Hatalmas előrelépés: genetikailag módosított embrió

Idén először metszettek ki sikerrel humán embrióból hibás DNS-darabot, amely egy öröklődő, súlyos szívbetegségért felelős. A rendellenesség, amely a szív hirtelen megállásához is vezethet, nem ritka, 500 emberből egyet érint. A kórt egyetlen gén (egy DNS-ben lévő utasítás) hibája okozza. Aki hordozza, az 50 százalék eséllyel adja tovább a gyermekének. A kutatók a hibát a fogamzás alatt javították ki. A hibás gént hordozó férfi spermáját egészséges női donor petesejtjébe juttatták a CRISPR-technológiával együtt, ami a hibát korrigálta. Nem minden esetben jártak sikerrel, de az embriók 72 százaléka megszabadult a betegségért felelős génmutációtól.

Bizarr előrelépés: ember-disznó hibrid

A 2017-es év a fentinél bizarrabb hírrel indult: ember-disznó hibridet hoztak létre tudósok. Az embriót még azelőtt megsemmisítették, mielőtt a kiméra (kettőnél több ivarsejtből létrejövő élőlény) megszületett volna. A tudósok azt remélik, hogy a technológia által végre működőképes szerveket és szöveteket kaphatnak, amelyeket fel lehet használni a transzplantációk esetén. A kimérákat drogteszteknél is be lehet vetni, mert ugyanúgy reagálnak, mint az emberi szervezet.

Konteórajongók figyelmébe: titkos kamra a piramisban

Az összeesküvés-elméletek hívei valósággal odavannak a piramisokkal kapcsolatos rejtélyekért, ezért idén alaposan megdobogtathatta a szívüket a hír, hogy hatalmas titkos kamrát talált egy nemzetközi tudóscsoport a gízai nagy piramisban. A 30 méter hosszú “üres tér” vagy “üreg” a piramis 47 méter hosszú nagy galériája felett helyezkedik el. A Kairóhoz közeli gízai piramisokban müon-tomográfiával végeztek kutatásokat, amelynek segítségével rejtett föld alatti üregeket képesek feltárni.

Konteórajongók újabb rémálma: nyomkövetős gyógyszer

Idén engedélyezték az első, a testben digitálisan nyomon követhető gyógyszert az amerikai hatóságok. A tabletta, mely a skizofrénia és a mániás depresszió kezelésére szolgál, tartalmaz egy lenyelhető szenzort, amely regisztrálja, hogy a gyógyszert bevette a beteg. A páciensen lévő tapasz továbbítja az információt az okostelefonjára. Ez az információ eljuttatható a kezelőorvosnak, ha a páciens ebbe beleegyezik.

Hódít a mesterséges intelligencia

A 2017-es év sok egyéb mellett a mesterséges intelligenciáról szólt, és időnként olyan országokban, ahol erre nem is számítottunk volna – első hallásra. Így történt, hogy idén a kormányátalakítás adta lehetőséget megragadva önálló minisztériumot hoztak létre a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ügyek előrelendítésére és kezelésére az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában pedig állampolgárságot kapott egy robot. Oroszországban ugyanakkor Putyin kihívójaként lépett fel az Alice nevű asszisztens.

Gravitációs hullámok tavaly és idén

Idén első ízben Európában is észlelték az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat. A gravitációs hullámok a Földtől 1,8 milliárd fényévnyire terjedtek az űrben, az amerikai Louisiana államban lévő Advanced LIGO, majd 8 ezredmásodperccel később Washington államban, további 6 ezredmásodperc múlva pedig az olaszországi Pisa mellett működő európai hullámdetektor, a Virgo is észlelte őket. A gravitációs hullámok létezését 2016 elején bizonyították be, idén pedig Nobel-díj is járt érte.

99 év után sötétség

Sokakat érdekelt idén a teljes napfogyatkozás. Az égi jelenség 99 év után tért vissza az Egyesült Államokba, augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelő sávban látható volt, ahogy a Hold teljesen kitakarta a Napot. A jelenség különösen népszerű volt: az oregoni rendőrség közlése szerint Portland városától 240 kilométerre délkeletre például 12 kilométeres kocsisor araszolt. Az emberek el akarnak jutni Oregon azon részébe, amely a napfogyatkozás egész országot átszelő sávjába esik, ebben a száz kilométer széles sávban a Hold teljesen ki fogja takarni a Napot.