Először fedeztek fel jóindulatú pofadaganat nyomát megkövült állati maradványon; egy nemzetközi kutatócsoport egy Erdélyben talált törpe kacsacsőrű dinoszaurusz állkapocscsontjának kövületén talált daganatot.

A hadroszauruszok családjába tartozó Telmatosaurus transsylvanicus állkapocscsontján találták meg a nem rákos eredetű daganatot, mely előfordul az embernél, az emlősöknél és egyes mai hüllőknél, ám korábban sosem tapasztalták állatkövületeken - írták a tudósok a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

Kate Acheson, a Southamptoni Egyetem PhD-hallgatója, a kutatócsoport tagja szerint a Telmatosaurus a kacsacsőrű dinoszauruszok családfájának gyökereinél helyezkedik el, és a felfedezés azt bizonyítja, hogy ez a család hajlamosabb volt a daganatra, mint más dinoszauruszok.

A mintegy 69-67 millió évesre becsült kövületet a Dinoszauruszok völgyében találták meg Hátszegen, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

"A csontmaradvány már több mint egy évtizeddel ezelőtti megtalálásakor is deformált volt, de eddig nem tudtuk, miért. Az állkapocscsont változását okozó kinövést a svájci SCANCO Medical AG mikro-CT-készülékével vizsgáltattuk meg, hogy ne károsodjon a lelet" - idézte Csiki-Sava Zoltánt, a Bukaresti Egyetem kutatóját, a leletet felfedező kutatócsoport vezetőjét a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A képalkotó eljárás megmutatta, hogy a dinoszaurusznak ameloblasztómája, vagyis jóindulatú, nem rákos daganata volt.

A CT-leletek láttán Bruce Rothschild, az Északkelet-ohiói Orvosi Egyetem patológusa szerint a hadroszaurusz pofadaganata arra utal, hogy a korábban véltnél több a közös az emberben és a dinoszauruszokban.

"Ugyanolyan szövetburjánzásaink vannak" - tette hozzá.