A társadalomban folyamatos vita zajlik arról, hogy a GMO-k, azaz genetikailag módosított élőlények hasznosak vagy károsak. Mint mindig, a kérdés összetettebb egy kocsmai beszélgetésnél, és egyik félnek sincs teljes mértékben igaza.

A GMO definiálására egy korábbi interjúból érdemes kiollózni az ide vonatkozó részt. Dr. Bódizs György, a kolozsvári rehabilitációs kórház orvos-igazgatója az Erdélyi Riportnak úgy fogalmazott, „a génmódosítás egy olyan eljárás, amelynek során mesterségesen beavatkozunk az örökítő folyamatokba, és megváltoztatjuk a DNS szerkezetét – géneket távolítunk el vagy ültetünk be, illetve az újabb módszerekkel azt is manipulálhatjuk, hogy egy tulajdonság milyen mértékben jelenjen meg. Az eljárás során nem szikét vagy ollót használunk, hanem olyan módszereket, amelyekkel a sejtbe idegen DNS-t juttathatunk be. Erre bizonyos vírusok alkalmasak, de nanotűkkel vagy egyéb eszközökkel is bejuttathatjuk a sejtekbe az idegen gént.”

Az első transzgenikus növények 1996-ban kerültek forgalomba, mára nagyüzemi termesztésben szója-, gyapot-, repce- és kukoricafajtákat állítanak elő. A GM növények egyik, mondhatni zászlóhordozója az idén a Szabadalmak az Emberiségért díjat elnyerő aranyrizs: az A-vitamin provitaminját a β-karotint termelő rizs a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület információi szerint „gyógymód egy olyan betegségre, amely minden évben több embert pusztít el, mint a malária, a HIV/AIDS vagy a tuberkulózis”.

Pró és kontra

Az említett Egyesület honlapján érdekes anyag található, amely két szakvéleményt ütköztet. Dudits Dénes Széchenyi-díjas akadémikus szerint bármilyen fogyasztott növény biztonsága „annak tulajdonságaitól függ, és nem attól, hogy génállományának kialakulása milyen genetikai folyamatokkal történt”, Vetier Márta Greenpeace-aktivista a problémát az okozza, hogy „az evolúció során, illetve a hagyományos nemesítéssel kialakult növények csak a természetes úton a növényekben meglévő géneket tartalmazzák, ellentétben a génmódosítottakkal.”

Dudits elmondja, kormányzati szervek kötelessége kiszűrni és betiltani minden olyan terméket, amely esetében a tudományos tények alapján fennáll az egészség- vagy környezetkárosítás vélelme, ezek a szervek pedig mostanáig nem hibáztak. Veiter szerint a Monsanto egyik génmódosított kukoricafajtája rovarirtó szert termel, és a cég által végzett állatkísérletek adatainak független kutatók által történt újraértékelése során is bizonyítást nyert, hogy a kontrollállatokhoz képest eltérések voltak a patkányok vérében, szignifikáns károsodás a májukban és veséjükben.

A főgonosz: Monsanto

A GMO-ellenes közösség egyik fő érve gyakran a Monsanto cég, amely a Wikipédia szócikke szerint „amerikai eredetű, multinacionális mezőgazdasági és biotechnológia vállalat, mely leginkább Roundup márkájú gyomirtójáról és a génkezelt magok terjesztéséről ismert”.

A meglehetősen sok vitát kiváltó cég honlapján az áll, átlátható tevékenységük és együttműködéseik által segítenek abban, hogy tápláló és egészséges ételek mindenki számára elérhetőek legyenek, miközben az előállításukhoz kevesebb erőforrás kerül felhasználásra hatékonyabban.

Túl az összeesküvés-elméleteket futószalagon gyártó honlapokon komoly és megbízható forrásokból kiderül, problémák bőven vannak. Áprilisban orvosok, tudósok és környezetvédők követelték Latin-Amerika különböző országaiban, hogy tiltsák be a Monsanto termékeit. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése márciusban jelent arról, hogy a Monsanto által forgalmazott, Roundup nevű termék aktív hatóanyaga, a glifozát valószínűleg rákot okoz.

Idén szeptember 10-én győzelmet aratott egy francia gabonatermesztő az amerikai cégóriás ellen: a lyoni bíróság másodfokon is megerősítette, hogy a Monsanto Lasso nevű gyomirtója okozta súlyos egészségkárosodását.

EU és GMO

Az EP honlapján olvasható információk szerint a Parlament elutasította azt a jogszabálytervezetet, amely szerint a tagállamok saját területükön korlátozhatják vagy betilthatják az Unió által már jóváhagyott, GMO-t tartalmazó élelmiszerek vagy takarmányok forgalmazását és felhasználását.

A Bizottság szerint a GMO-t tartalmazó élelmiszerek és takarmányok esetében ugyanúgy kell eljárni, mint a GMO-növények termesztése esetében. A tagállamok dönthetnek arról, hogy megengedik-e saját területükön a génmódosított növények termesztését – írják.

Bár a kérdés ennél jóval összetettebb, azt láthatjuk, hogy a technológiával óvatosan kell bánni, ugyanakkor teljesen elvetni sem érdemes. Az óvatosság annál fontosabb viszont, és az olyan cégek szigorú ellenőrzése, mint a Monsanto és a hozzá hasonlók, akik könnyen áthághatják a biztonsági előírásokat.