Tévhitek nyomában: kukába vagy kamrába kerüljön a vörös hús?

Félreértések, tiltakozások, magyarázatok követték az Egészségügyi Világszervezet rákkutató ügynökségének október végén nyilvánosságra hozott tanulmányát, amelyben kijelentették: a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és "valószínűleg" a vörös húsé is. Annak jártunk utána, hogyan finomítható ez a kijelentés, mi a valóság az eltérő vélemények fényében?

A WHO állítása szerint a végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető, hogy a vörös húsok fogyasztása és a végbélrák, a hasnyálmirigy- és a prosztatarák között is van kapcsolat.

Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára azt írja a 168 órában, a marhahús hatását vizsgálva eredményként azt kapták, hogy „az e táplálékból sokat fogyasztó földrészeken (pl. Dél-Amerika) magasabb a vastagbélrák előfordulásának aránya, mint ott ahol a „beef” nem vagy nem túl gyakran a menü része”, ugyanakkor a vastagbél-daganatos esetek száma megnőtt ott is, ahol a marhahús mostanában kezd elterjedni.

„Egy 120 ezer embert érintő, 28 éves vizsgálati periódust magában foglaló harvardi tanulmány szerint a vörös húsok fogyasztása 13 százalékkal, a feldolgozott húsoké pedig 20 százalékkal rövidíti meg átlagosan az életet, ami az egyénre nézve kockázatok formájában jelenik meg” – írja ugyanakkor. A szakember megjegyzi, a tanulmány szerint a tartósító- és színező szerek okozzák a bajt, a koleszterint és a telített zsírsavakat pedig „felmenti a bűnösség vádja alól”.

A TV2 Mokka című műsorában a Vágóállat- és Hús Terméktanács részéről elhangzott, hogy "ha rákkeltő lenne a vörös hús, kihalt volna az emberiség", ez azonban nevetséges megállapítás: a WHO nem azt állítja ugyanis, hogy a vörös hús fogyasztása teljes bizonyossággal (és reprodukció előtt – ami az emberiség túlélésének fontos eleme) öl, hanem azt, hogy növeli a rákbetegség kockázatát.

Ez nem hússtop

A WHO tanulmánya nem szól a vörös és feldolgozott hús fogyasztása ellen, írja cikkében Tim Key oxfordi professzor, de arra figyelmeztet, hogy aki sok hasonló élelmiszert eszik, annak újra át kell ezt gondolnia. Mint írja, a Világszervezet által megállapított összefüggésekről eddig is tudtunk. A vörös és feldolgozott húsok helyett időnként fogyaszthatnánk halat, javasolja a salátákat is, és megjegyzi: még mindig a dohányzás a legnagyobb veszély.

Kevin McConway professzor arra figyelmeztet, hogy az osztályozás (miszerint az említett húsfélék a dohány vagy az azbeszt társaságába kerültek) nem a veszélyességről, hanem a veszélyesség mellett szóló bizonyítékok erősségéről szól.

Ezt erősíti meg dr. Gunter Kuhnle táplálkozás-szakértő is, aki szerint a WHO jelentése nem azt állítja, hogy szalonnát enni annyira veszélyes, mint dohányozni: napi három szál cigaretta hatszorosára növeli a tüdőrák esélyét, 50 gramm feldolgozott hús fogyatása húsz százalékkal emeli a végbélrák esélyét. Kiemeli ugyanakkor: számos, megfigyelésen és kísérleten alapuló tanulmány támasztja alá az állításokat.

Az internet legmélyebb bugyrai

A hírre természetesen az internet népe is reagált, néhány visszatérő vagy kiemelt véleményt pedig érdemes közelebbről megvizsgálni.

Orbán János Dénes kolozsvári költő kreténnek és nyomorult idiótának nevezte az Egészségügyi Világszervezetet, azt írva, hogy emlékei szerint ők kampányoltak a tojás ellen. Ez a megjegyzése hamis egyébként: a WHO egészen pontosan „az olyan nyers, vagy nem megfőtt, tojásokból előállított élelmiszerek fogyasztását [ellenzi], mint például a majonéz, a hollandi mártás, a tojásalapú fagylaltok vagy bizonyos (hab) desszertek; különösen, ha azokat otthon és pasztörizálatlan tojásból készítik.

A margarin támogatását is megemlíti: a WHO azonban azt állítja, hogy jó minőségű margarinok nem, vagy csak az általa ajánlott mértéket meg nem haladó mennyiségben tartalmaznak a szervezet számára káros transzzsírsavakat. A vaj margarinnal való helyettesítése pedig hosszú távon segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását. Az az állítás is téves, hogy a hagymát rákkeltőnek nevezné szervezet, legalábbis erre vonatkozó szöveget nem találtunk, azt viszont igen, hogy rossz étvágy és érelmeszesedés ellen ajánlják ezt a zöldséget.

Számos olyan hozzászólást lehetett olvasni ugyanakkor, amely szerint nagyszüleink 90 évig éltek annak ellenére, hogy mindennapi eledel volt a kolbász és szalonna. A valóság ezzel szemben az, hogy a várható élettartam folyamatosan nőtt, míg például a harmincas évek Romániájában 41-49 év volt (folyamatosan növekedett), addig 2013-ban már majdnem 74.

A legblődebb megjegyzések természetesen az összeesküvés-elméletek világába tartoznak: egyes hangok szerint a WHO a muzulmán menekültek miatt próbálja „betiltani” ezeket a húsféléket. Ehhez még csinos Putyin-mém is készült (illetve egy GMO-ellenes), az viszont akkor is valószínűtlen, hogy egy többszáz milliós közösség lemondana az étkezési szokásairól, hogyha az orosz elnök képéhez írt soha el nem hangzott mondattal célzunk erre.

Elszigetelt esetről tudunk egyébként: egy brit iskolában például a húsz százalékot kitevő muzulmán gyerek miatt kitiltották a kolbászokat, a sonkát és egyéb disznóból készült ételeket, és csak halal (törvényes) húsokat szolgálnak fel. Ilyen esetek azonban nem jelentenek veszélyt: a húsipar, a gasztrokultúra, a társadalmi pluralizmus, és sok egyéb miatt.

Címlapi illusztrációnk forrása: network.hu

Kapcsolódók

Kimaradt?