„Puszild meg apát, anyát, a nagymamát...” – mondogatják a felnőttek gyermekeiknek a családi látogatások során. Kevesen tudják azonban, hogy ezt tilos rákényszeríteniük lurkókra, ellenkezőleg: a beleegyezést kellene már egészen kicsi kortól kezdve tanítaniuk csemetéiknek, írja a femcafe.hu portál.

Nem szabad a gyermekre olyasvalamit kényszeríteni, amit nem akar megtenni. Sajnálatos tény, hogy 3-ból csak 1 ember van tisztában azzal, mit jelent pontosan a „beleegyezés” szó. Azok, akik ráparancsolnak gyermekükre, hogy adjon puszit, vagy éppen ölelést a felnőtteknek, nem értik, hogy miért fontos a gyermek akaratát is szem előtt tartani. 

Ennek a kényszernek jelentős pszichológiai hatása lehet hosszabb távon. Az egyik ilyen, hogy elkezdi a gyerek azt gondolni, hogy teljesen rendben van, ha a felnőttek hozzáérnek. Hogy ez ne fordulhasson elő meg kell tanítani különbséget tenni a "jó" és a "rossz" érintések között.

Ha a gyerek nem hajlandó megölelni önszántából a nagynénjét, vagy a rokonait, akkor ne kényszerítsük, hiszen akkor azt fogja érezni, hogy az ő komfortérzete egyáltalán nem számít. Ez ahhoz vezethet, hogy később saját kényelmét aláveti másokénak.
Azt mondják, hogy a gyerekek jobban megérzik a rossz és a jó közötti különbséget. Ha csecsemője nem hajlandó más kezébe menni, és sírni kezd, amikor csak megfogja, ennek oka lehet. A kisgyermekek és a gyerekek számára az is egy ok lehet, amit a rokon mondott vagy tett velük, ezért jobb, ha hallgatunk néha rájuk.