Akár néhány méhcsalád is nagy hasznára lehet a kerttulajdonosoknak. Beporzó tevékenységük megnövelheti növényeink termésátlagát, és a termőidőszakot is meghosszabbíthatja. A kert és a méhek kölcsönhatásairól, a méhészkedés elkezdésének legfontosabb szabályairól Kelemen Zsolt homoródalmási méhésszel beszélgettünk.

Kelemen Zsolt méhészként mindenképpen azt tartja, hogy hasznos, és jót tesz a gyümölcsösnek, a kertnek, a veteményesnek a méhek kerti jelenléte. A beporzás összetett folyamatából a méhek akaratlanul is kiveszik a részüket. A kerti növények ugyanis színvilágukkal, illat-aromáikkal csábítják, csalogatják magukhoz a méhecskéket.

„A kerti növények valósággal megbolondítják, szerelembe ejtik a méheket virágaikkal. Érdekes, hogy a háziméhek esetében is létezik az úgynevezett virághűség jelensége, ami azt jelenti, hogy adott méh csak ritkán gyűjt másfajta virágról. A méh a helyhez is hű, ha áttér más virágra, akkor is az előző közelében keresi” – mondta el a fiatal méhész. A málna például tulajdonképpen jelentéktelen, kedves kicsi, fehér szirmú virágot hoz, ám annyira szeretik a méhek, hogy kedvező időjárás esetén késő őszig, akár októberig járják. „Ezáltal kihúzódik a termény megjelenése: tavaly például már hóharmatok voltak, és a feleségem még friss málnát tudott szedni” – osztotta meg velünk kedvező tapasztalatait a homoródalmási szakember.

Érdemes gyógynövényeket ültetnünk

A növények ültetésekor a méhek kapcsán is érdemes egyfajta tudatosságot szem előtt tartani: a málnán, illetve a haszonnövényeken kívül a levendula, a körömvirág, a cickafark mind olyan gyógynövények, amiket nagyon kedvelnek a méhek, hasonlóan megemlíthetjük a bogyós gyümölcsöket, a cseresznyét, a barackot is. A gyógynövények által a méz ízvilága is színesebb, változatosabb lesz. Ezeknek a növényeknek a jelenléte jó a méheknek, jót tesz a méznek és persze ez kölcsönös: a növények is jól járnak a méhek jelenlétével.

A beporzás folyamata az említett csalogatással kezdődik: a méh az egyik növényről, egyik virágról a másikra száll és a testét borító szőrökre ragadt, hímivarsejteket tartalmazó virágport a növények magkezdeményére (nyitvatermők esetében), vagy a termő bibe részére (zárvatermők esetében) szállítja. „Korábban két alkalommal is elutaztattuk méheinket a román alföldre napraforgó virágzás idején. Az a gazdálkodó, akinek a napraforgósában voltunk, elmondta, hogy a méhek általi beporzás következtében akár 40 százalékkal is nőhet a növények hozama” – emelte ki Kelemen Zsolt.

A méhek és a szomszédok

A homoródalmási méhész kaptárjai nem külső telephelyen vannak elhelyezve, hanem a településen belül, a család területén, tehát lakott környezetben, szomszédokkal körülvéve. Éppen ezért fontos Zsolt szerint a kaptárok elhelyezése, valamint az is, hogy a szomszédokkal megfelelő kapcsolatban legyen az, aki méheket tart. Például egy rajzásnál, amikor a megnövekedett méhcsalád egy része elhagyja a kaptárt, előfordul, hogy a méhek valamelyik szomszéd fáján kötnek ki. Ha megfelelő kapcsolatban vagyunk a szomszédsággal, az ilyen esetek sem okozhatnak problémát.

„Többször kifejezetten hálásak nekünk a szomszédjaink, ha mondjuk jó lett adott évben a szilvatermés (ezzel együtt a pálinka-főzés is jól sikerült), elmondják, hogy ez a méheinknek köszönhető. Persze, ez nem feltétlenül a méheknek tudható be, hiszen a szilva esetében például van egy ciklikusság és időről-időre kiemelkedik egy bőségesebb év” – mondta el a fiatal méhész.

Hogyan kezdjük el?

Néhány alapvető szabályt mindenképpen érdemes betartanunk, ha eldöntjük, hogy méheket szeretnénk a kertünkbe. A baleset, méhszúrás lehetősége mindig fennáll, különösen kisgyermekes családok esetében: a gyerek odamegy a kaptár röpnyílásához, megszúrják a méhek és felléphet allergiás reakció, vagy akár életre szóló félelem is kialakulhat. „Árnyékolva, cserjékkel, bokrokkal elválasztva akár egy kisebb kertben is el lehet helyezni úgy néhány családot, hogy hasznos is legyen és a kert megjelenésének összhatása is pozitív legyen” – emelte ki a méhész.

Ha valaki teljesen kezdőként, méhészeti tapasztalat nélkül adná a fejét méhcsaládok tartására, akkor mindenképpen egy, legfeljebb két családdal fogjon neki ennek a tevékenységnek – javasolta Zsolt. A kaptárok elhelyezésénél fontos szempont, hogy ne nézzen északi irányba a röpnyílás, a dél-keleti elhelyezés a legoptimálisabb, ezt szeretik a méhek a legjobban. Ne kerüljön a kaptár ösvény útvonalába, ne legyen a gyerekek kedvelt játszóhelyének közelében. A déli nagy melegben jó, ha árnyékban vannak a kaptárok, így nem lesznek idegesek, támadóak a méhek – osztotta meg a méhész.

Szintén kulcsfontosságú, hogy vízhez jussanak a méhek. „Sok vizet használnak el a fiasítás ellátására. Nálunk csöpögtető rendszerrel van megoldva az itatás kérdése: egy tartályból egy deszkán csordogál lefelé a víz. Így biztonságosan tudnak inni és nem mennek át a szomszédba. Korábban volt rá példa: a szomszédunk kerti csapját egy nyáron annyira meglepték, hogy meg kellett kérnem, szüntesse meg egy ideig, amíg átszoktatom magamhoz őket” – mondta el a méhész.

„Hamar kiderül, hogy tudunk-e megfelelően foglalkozni velük, bírjuk-e a szúrást? Megfelelő-e a méhek számára a hely, ahová a kaptárokat leraktuk? Van-e elég növény, hogy tudjanak hordani? A szomszédoknak hol van ablaka?” – sorolta a felmerülő kérdéseket Kelemen Zsolt. Ezen kívül azért is érdemes kevés méhhel kezdeni, mert az anyagi ráfordítás sem elhanyagolható tényező. Érdemes tehát kipróbálni magunkat egy tavasztól-őszig tartó periódusban, és a szezon lejártával újragondolni a méhészeti tevékenységet.

Arra a kérdésre, hogy adott nagyságú kerthez létezik-e ideális mennyiségű méhcsalád, Kelemen Zsolt elmondta: a méh nem egy olyan háziállat, ami lelegel bizonyos mennyiségű parcellát. A méh elmegy. Ha a röppályáján nincsen akadály, akkor a szomszéd kertbe is bekérezkedik. Fontos, hogy a kaptár közvetlen közelében legyen elég terük a felszálláshoz, tudjanak tájolni. A méhek akár három kilométeres körzetet is bejárnak a nektár gyűjtése érdekében, ha szükséges.