Megkezdték egy koronavírus elleni oltóanyag emberi tesztelését az Oxfordi Egyetem kutatói - adta hírül a BBC. A tudósok jó eredményeket értek el a kísérleti oltással állatokon, ami azt jelenti, hogy ígéreteik szerint már az ősz elejére, szeptemberre rendelkezésre állhat a világjárványt okozó vírus elleni oltóanyag. Közegészségügyi szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: az általános szakértői álláspont az, hogy egy-másfél évre van szükség a koronavírus-oltás kifejlesztéséhez.

Az oxfordi kutatók 800 önkéntest toboroztak – 18 és 55 év közöttieket –, akiknek beadják a ChAdOx1 nCoV-19 nevű vakcinát. A gyors eredmény azoknak a csimpánzoknak „köszönhető”, akiket megfertőztek a koronavírussal, hogy antitesteket termeljenek, amelyek segítségével fel lehet turbózni az emberi immunrendszert is a védekezésre. Adrian Hill vakcinológus, a kutatás vezetője elárulta, hogy több állatfajtán is tesztelték a készítményüket. Ha beválik gyorsan tömeggyártásba kerülhet, amihez a kutatók anyagi támogatást próbálnak szerezni.

A több mint 800 önkéntessel dolgozó kutatócsapat tegnap adta be a COVID-19 elleni oltást az első két embernek. A tesztelés menetrendje szerint az önkéntesek fele a kifejlesztett oltást kapja, a másik fele pedig a meningitis ellen védő, de a koronavírus ellen hatástalan kontroll-oltást, viszont senki sem tudja, a kutatók kivételével, hogy milyen szert injekcióztak be a karjába. Elisa Granato, a két első önkéntes egyike azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy „tudós vagyok, tehát a tudományos folyamatot mindenhol megpróbáltam támogatni, ahol csak tehetem."

A vakcinát három hónap alatt fejlesztette ki az Oxfordi Egyetem egy csapata. Sarah Gilbert, a Jenner Intézet vakcinológiai professzora vezette a preklinikai kutatást. „Személy szerint nagyon bízom ebben a vakcinában” - mondta a kutató, akinek meggyőződése, hogy az általa irányított kutatócsapat jó úton halad a vakcina szabadalmaztatása és nagyléptékű gyártása érdekében.

Hogyan működik az oltás?

Az oltóanyagot a csimpánzokból származó közönséges megfázásos vírus – az adenovírus néven ismert kórokozó – gyengített változatából állítják elő, amelyet úgy módosítottak, hogy az emberi szervezetben ne tudjon tovább szaporodni.

A koronavírus felületéről laboratóriumi körülmények között elkülönítették azt a tüskefehérjét, amellyel a vírus az emberi sejtekhez tud kapcsolódni, megbetegítve azokat. Ezt a fehérjét injekciózták be az ártalmatlan adenovírusba. Az oltóanyaggal ezt bejuttatják a páciensek szervezetébe, ahol a tüskefehérjék rácsatlakoznak ez emberi sejtekre, és azok elkezdik „gyártani” a koronavírusra jellemző tüskeproteint. A láncreakció következő lépéseként aktiválódik az immunrendszer, és a T-limfociták elpusztítják a fertőző fehérjét gyártó beteg sejteket az emberi szervezetből. Az immunrendszer „memóriája” tárolni fogja a tüskefehérjéről szerzett információkat, és legközelebb, ha ezek bekerülnek a szervezetbe, akkor a T sejtek és az immunrendszer által termelt ellentestek aktiválódnak, hogy elpusztíthassák a vírust.

Hogyan derül ki, hogy hatékony-e az oltás?

A kutatók csak akkor tudják megerősíteni, hogy a Covid-19 elleni oltás működik-e, ha összehasonlíthatják azon személyek számát az önkéntesek két csoportjából, akik koronavírussal fertőződtek az oltás beadását követő két hónapban. Az összehasonlítás szolgálhatna azokkal a releváns információkkal, amelyek alapján meg tudnák állapítani, hogy az oltóanyag segítségükre volt-e a betegeknek a fertőzés legyőzésében, vagy a kontroll-anyaggal befecskendezett betegekkel hasonló lefolyású volt a betegségük.

Ha az említett periódusban a megbetegedések száma jelentősen csökken az Egyesült Királyságban, a vakcina hatékonyságának a megítélése akadozhat. Andrew Pollard vakcinológus, az Oxford Vaccine Group igazgatója szerint a kutatócsoport a jelenlegi járványhullám „végébe kapaszkodva” próbálja meg ellenőrizni az oltóanyag hatékonyságát. Ennek érdekében a vizsgálatba helyi egészségügyi dolgozók toborzását szorgalmazzák, mivel ők azok, akik másoknál nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a vírussal való fertőződés veszélyének.

Az oltáson dolgozó szakemberek elmondták, hogy a következő hónapban már a második tesztelési fázist is elindítják, mintegy ötezer önkéntessel, korhatár nélkül. Az oxfordi tudósok azt remélik, hogy szeptemberre már több mint egymillió legyártott vakcina áll majd azok rendelkezésére, akik a legveszélyeztetettebb csoportot képezik.

Az egész világ a csodaszert keresi

A világon mindenhol nagy erőkkel kutatnak az új koronavírus elleni védőoltás és gyógyszerek után. Egyelőre nem tudni, hogy mikorra készülhet el a hatásos ellenszer, de világszerte hatalmas összegeket áldoznak a megfelelő szérum kifejlesztésére. Szakértők szerint akár egymilliárd dollárnál is többe kerülhet, amíg megtalálják a Covid-19 hatékony ellenszerét. 

Korábban sosem látott ütemben fejlesztik a vakcinákat világszerte, több tucat kutatócsoport is megfeszített erőkkel dolgozik a probléma megoldásán. Egyelőre azonban nincs bizonyítottan hatásos kezelés vagy hatóanyag az új vírus ellen. Szakértők ráadásul arra figyelmeztetnek: a megfelelő szérumra lehet, hogy még sokáig kell várni, hiszen a fejlesztési folyamat rendkívül idő- és költségigényes, több, egyenként is igen hosszadalmas fázisból áll. Ám mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony és megbízható gyógyszer kerüljön a piacra.