Az anyatej állati eredetű? Mit mond a Biblia az állatokról? A húsevésről vagy a repülésről könnyebb lemondani? Többek között ezeken a kérdéseken is elgondolkodhatott az, aki részt vett az Érted közösségi szervezet által rendezett, veganizmusról és húsevésről szóló vitaesten.

Laza, de értelmes disputát szerettek volna a szervezők, a résztvevők pedig hozzá is járultak ehhez: parázs vita alakult ki, röpködtek a jobbnál jobb érvek, miközben rendre újragondolhattuk, amit a húsevésről vagy éppen a vegánságról gondolunk.

Az értelmes párbeszédhez hozzájárultak az előre egyeztetett szabályok. Egy-egy tételmondat elhangzása után a vitázók a pró, a kontra, vagy éppen a semleges csapatban foglalhattak helyett. Az utóbbi csoportba tartozók csak akkor szólhattak hozzá a vitához, ha átültek a pró vagy a kontra oldalra. A résztvevők három papírt kaptak, amellyel jelezhettek a moderátornak. A sárga papír egy új gondolatot jelzett, a piros papír egy már elhangzott érv „megtámadását”, míg a zöld az erre adott reagálást jelezte.

Cikkünkben a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány érvet, amelyek elhangzottak és elgondolkodtathatnak a téma kapcsán. Hogy ezek mennyire helytállóak, azt olvasóink megítélésére bízzuk.

Első tételmondat: A környezetet védelmének legegyszerűbb módja, ha nem eszel húst.

• Nem ez lenne a legegyszerűbb, hanem ha kevesebb szemetet termelünk, és azt újrahasznosítjuk.
• Ha nem ennénk húst, elszaporodnának az állatok.
• Az ipar megreformálása a lényeg, mióta ember van a Földön, van húsfogyasztás.
• Fontos fogalom az ökolábnyom: az állati eredetű termékek fogyasztása hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
• Meg kell reformálni azt, ahogyan az állati eredetű termékek eljutnak az asztalunkig.
• Más kérdés az, hogy mit tehet az egyén és mit tehetünk globálisan. Vannak kézenfekvőbb megoldások a környezetvédelemre, pl.: lemondani a repülésről.
• Veganizmus vagy húsevés – ezek étkezési preferenciák, nem annyira egyszerű a döntés, hogy társadalmilag meggyőzhetők legyünk
• Könnyebb lemondani 2 repülésről, mint a húsról.
• Kérdés, hogy kinek mi a prioritás: a hús vagy az utazás?
• Nem az utazásról kell lemondani, hanem alternatívát kell találni. Pl. Bukarestbe el lehet jutni repülővel 1 óra alatt vagy vonattal 8 óra alatt.
• A növénytermesztéshez vegyszereket használnak.
• A hús előállítása járult hozzá az éghajlatváltozáshoz, amely miatt szükséges a növények vegyszerezése.
• A bioélelmiszer csak addig jó, amíg kis mennyiségre van szükség, nagy fogyasztás esetén nehéz kivédeni a vegyszerek használatát.
• Ha a marhahúst lecseréljük sertésre vagy csirkére, már tettünk valamit.

Második tételmondat: helyes állatokat megölni azért, hogy megegyük őket.

• A Biblia szerint Isten azért teremtette az állatokat, hogy azok az embert szolgálják.
• A Bibliának nincs tudományos alapja.
• A hindu vallás szerint az állatoknak emberi lelkük van.
• Az ember van a tápláléklánc csúcsán.
• A nagyobb hal is megeszi a kisebb halat.
• Az ember tudatos állat, el tudja dönteni erkölcsileg, etikailag mi a helyes.
• A növény is élőlény, azért tartjuk, hogy „megöljük”. Vagy várjuk meg, amíg természetes módon elpusztul?
• A növénynek nincs idegrendszere.
• Egyes kísérletek igazolták, hogy a növények igenis képesek érezni.
• A vadászattal megváltoztattuk a Föld bioszféráját, kiirtottunk állatfajokat.
• A Föld nem egy fix, „szent dolog”, hanem folyamatosan változik. Ne tegyünk úgy, mintha ez csak az embertől függne.
• Az a baj, hogy nem látunk előre, így nem tudjuk, hogy a tetteinknek milyen beláthatatlan következményeik lehetnek.
• Mióta kérdés az állatok megölése? Nem lehet, hogy a modern ember túlzott jólétének kérdése inkább? 200 évvel ezelőtt nem foglalkoztak ezzel.
• De fejlettebbek vagyunk, mint 200 évvel ezelőtt.

Harmadik tételmondat: A szervezet egészséges működéséhez szükséges az állati eredetű táplálék.

• Mindkettőre, az állati és a növényi eredetű termékekre is szükségünk van.
• Az egyetemen úgy tanultuk, hogy az immunrendszer védelme és az allergiák megelőzése szempontjából a gyermek első 1000 napjában fontos, hogy mindenféle élelmiszerrel kapcsolatba kerüljön – beleértve az állati eredetű termékeket is. (Dietetikát tanuló egyetemista)
• Az Egyesült Államok Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiája szerint egy helyesen összeállított növényi étrend kielégíti egy ember (legyen akár gyermek, várandós vagy idős) szükségleteit. Egyedül a B12 vitamint nem lehet ezáltal bevinni a szervezetbe.
• Ha szükséges lenne, akkor vegánokat már csak a Házsongárdban találnánk, de élnek köztünk, sőt, vitáznak is.
• Tegyük fel magunknak a kérdést, mi a jobb? Egy állati eredetű terméket fogyasztani, ami gyulladást okozhat a szervezetünkben, vagy inkább négyféle növényit, ami miatt nem lesz gyulladásunk?
• Az állati eredetű termékek károsak az emberi szervezetre. A gyulladások, a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések kialakulása nagyban köthető az egészségtelen életmódhoz, ideértve a zsírban gazdag élelmiszereket.

Negyedik tételmondat: A veganizmus (csak) egy divat.

• A vegánság trendi lett, egy mozgalom.
• A vegánság mindenkinek a személyes döntése.
• Az, hogy divatos, nem egy negatív jelző.
• A divat szezonális, elmúlik, míg a veganizmus jó eséllyel megmarad.
• Nem divat, hanem inkább egy életmód.
• Az, hogy divat, nem egy negatívum, sőt, inkább pozitívum. Kifejezetten jó, mert a mostani generáció ebbe nő bele.

Ötödik tételmondat: A veganizmus erősíti az emberek közötti ellenszenvet.

• Az a baj, hogy vannak szélsőséges emberek.
• Ha valaki meg akarja mondani a tutit, rögtön ellenszenvessé válik.
• Ha én nem győzök meg senkit arról, mit egyen, akkor engem se próbáljon meg senki és ne tituláljon abnormálisnak azért, mert húst eszem.
• Aki húst eszik, ugyanúgy ellenszenvet szít.
• Az „izmussal” van a baj, a terjesztéssel, nem azzal, amit takar.
• Előfordul, hogy a vegán ember ösztönösen próbál győzködni, mert kisebbségben érzi magát, emiatt frusztrált.
• Mindenkinek joga van kifejezni a véleményét, csak tiszteletben kell tartani, amit a másik gondol.
• Vajon ha a vegánok lennének a többség, a húsevők pedig a kisebbség, a veganizmust pártolók is ugyanúgy meghallgatnák a húsevőket?

A vitaest végén Dr. Puskás Attila orvos, egyetemi tanár – aki 12 éve él vegán életmódot – összegezte gondolatait. „Örvendetes a tény, hogy erről egyáltalán beszélgetünk, nyitottan, lelkesen, de a másik véleményét elfogadva. Fogadjuk el, hogy mindannyian normálisak vagyunk, hiszen próbálunk valamilyen életvitelt, életmódot folytatni. Ez az este meggyőzött arról, hogy az ember szerencsére választhat” – mondta a szakértő, aki hozzátette: el kell fogadnunk, hogy magas a szív- és érrendszeri halálozás, a kettes típusú cukorbetegségnek az a formája, ami a helytelen táplálkozásból adódik.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a veganizmus is lehet egészségtelen, ha valaki csak kólán és chipsen él. Fontos, hogy minél kevésbé feldolgozott élelmiszereket fogyasszunk, s ha már húst eszünk, az származzon biztos forrásból. „Fogadjuk el egymást ahogy vagyunk! Próbáljuk az étkezésünket a saját ízlésünk és a rendelkezésünkre álló információk alapján megválasztani. Általánosságban beszélve, tudományos szempontból az úgynevezett mediterrán étrend – amiben döntő többségben zöldségek, gyümölcsök és magvak vannak, valamint egy kicsi hústermék kap helyet – az egészségesebb” – zárta a rendezvényt a szakértő.