Milyen jövő várható? A Google Magyarország egykori igazgatója elárulta

A digitalizáció nem opcionális, hanem létkérdés – állítja Heal Edina, a Google Magyarország egykori igazgatója, aki kedden délután a Kreatív Kolozsvár Estek keretében tartott előadást a Planetarium Caféban. Milyen trendek alakították a közeli múltat? Milyen jövő várható? Miért fontos a diverzifikáció? Hogyan dolgoznak a Google alkalmazottai? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk.

Heal Edina szerint 10-15 évvel ezelőtt még számára is elképzelhetetlen volt, hogy tárgyakat a hangunkkal irányítsunk, ma pedig már magyar nyelven is jól működik a hangfelismerés például az Amazon Alexájánál vagy a Google Home-nál. De nemcsak a hangfelismerés, hanem a gépi tanulás, mesterséges intelligencia (MI) terén is jelentőset fejlődött a technológia. Gondoljunk csak a ’70-es évekbeli, szobányi számítógépekre, amelyeknél a nap mint nap kezünkben lévő okostelefonok akár milliós nagyságrendekkel erősebbek számítási kapacitás tekintetében. „Hatalmas erő van a zsebünkben, amihez már hozzászoktunk” – mondta. Manapság már mindenki platformokon lóg, ezen az oldalon például megnézhetjük, hogy szám szerint a világon hányan használják a különböző online felületeket.

Heal Edina:
Több mint 7 évig vezette a Google magyarországi szervezetét, irányítása alatt vezették be Magyarországon többek között a Youtube-ot, a Street View szolgáltatást, a Google Playt és a navigációt. A Google-ös munkáját megelőző 5 évben a Sláger Rádiónak volt a vezérigazgatója. Vezette az EMI magyarországi cégét, dolgozott az Island Records-nál, a PolyGramnál és az EMI-nál Londonban.

A Google Magyarország egykori igazgatója szerint sokan gyilkos robotként gondolnak a mesterséges intelligenciára, valójában azonban ma már ez az átlagember mindennapjaihoz is hozzátartozik. Már a ’80-90-es években is használták a csekkek befizetésekor, az ATM-ben mesterséges intelligencia ismerte fel az aláírást. Szélesebb körű elterjedéséhez azonban szükség volt a számítási kapacitás megnövekedésére. Ezt példázza az is, hogy a Google-nél 2012 első negyedévében kezdték használni, 2015-re pedig már 1200 projektjükben használtak MI-t.

Manapság mesterséges intelligenciát használ a Youtube, a Google Maps, a Google Photos, a Spotify vagy éppen a Google-kereső. Ez megtanulja, milyen zenét hallgatunk szívesen, merre járunk, felismeri és beazonosítja a képeinket, így még személyesebbé válik a nyújtott szolgáltatás.

De a mesterséges intelligencia az egészségügyben is használható. Ma már létezik olyan program, amelyik egy kép alapján meg tudja állapítani a cukorbetegségi vakság előjeleit.

Heal Edina beszámolt arról, hogy a hatékonyságára rendkívül odafigyelő Google-nél hogyan alkalmazták a mesterséges intelligenciát. Amikor a mérnökök már nem tudtak javítani a Google egyik adatközpontjának az energiahatékonyságán, a DeepMine technológia 40 százalékos hűtőenergia-megtakarítást ért el. „Ez nagyon fontos, a számítógépek akár a világ végétől is megmenthetnek” – mondta az előadó.

Milyen jövő várható?

„Lehet, hogy 50 év múlva nem lesz írnitudó ember, mert nem lesz rá szükség” – vázolta fel Heal Edina, aki szerint a technika egyre emberibb és személyesebb lesz. Az önvezető autókkal teljesen megváltozik a közlekedés. A különböző technológiák nagy problémákat oldhatnak meg, akár a környezetvédelemre, akár az egészségügyre gondolunk. A viselhető okoseszközök mellett akár olyan technikai megoldások is születhetnek, amikor lenyeljük az eszközt, ami átvizsgálja a szervezetünket, és jelez, ha rendellenességet talál.

Hogyan dolgoznak a Google alkalmazottai?

Heal Edina elárulta: a Google szerint az innováció bárhonnan jöhet, ezért nagyon fontos a nyitottság. A munkatársak megosztják egymással gondolataikat, hiszen az információ által tudják, kitől kérhetnek segítséget, és új ötleteik is támadhatnak. A cég továbbá odafigyel arra, hogy más iparágakból is alkalmazzon jó szakembereket, akik teljesen más megközelítésből láthatják ugyanazt a problémát. Kutatások is igazolják, hogy a diverzifikáció – vagyis amikor minél különbözőbb emberek dolgoznak egy cégnél – jelentősen megnöveli az innovációt és a bevételt. De mégis mi tartja vissza a diverzitás terjedését? Főként a tudatalatti előítéletek, az elfogultság, a példaképek hiánya, az adatközpontúság hiánya, a nőket hátráltató elfogultságok.

A Google egyik mottója, hogy „vezess be gyorsan, aztán változtass”. Ez azt jelenti, hogy a megjelentetéssel nem várják meg a tökéletes végterméket, az alkalmazásokat, szolgáltatásokat beta verzióban hozzák nyilvánosságra, majd a tesztelések és a felhasználók visszajelzései alapján változtatják, finomítják azokat.

Az általános beállítódással ellentétben a Google a bukásokat is értékeli, hiszen a bukott projektek is lehetőséget adnak az innovációra, ezekből is tanulni lehet. Kérdésre válaszolva Heal Edina elmondta, szerinte a Google Plus két okból vált bukott projektté: bár szerinte jobb termék volt, mint a Facebook, a networking mégsem indult be, mert az emberek már használták a szintén jó Facebookot, valamint a Google nem fektet elég hangsúlyt a marketingre, a cég szerint ugyanis a jó termék eladja magát.

A Google-alkalmazottak esetében a tanulás is kötelezettséget jelent, folyamatosan képezniük kell magukat. Emellett erős a csoport szerepe, az alkalmazottak értékelik a vezetőiket, akik a visszajelzések alapján változtatnak.

Heal Edina elmondta, a Google Magyarország nagyon más, mint a központi iroda. Utóbbi célja elsősorban párbeszédet alakítani ki az emberek és a cég között, megismertetni a termékeket és szolgáltatásokat.

Kapcsolódók

Kimaradt?