Német vezetéssel minden idők legnagyobb kutatóexpedíciója indul szeptemberben az Északi-sarkra, hogy egy jégtörőhajóval, amely egy éven át a zajló jéggel együtt sodródik majd, a klímaváltozást vizsgálja a világ leggyorsabb ütemben melegedő, de ebből a szempontból eddig alig kutatott térségében.

A Mosaic nevű mamutexpedícióban 17 ország 600 kutatója vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. Az óriásprojektbe besegítenek más jégtörők, repülőgépek és helikopterek is – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). Markus Rex expedícióvezető elmondta, hogy már sok misszióban részt vett, de a Mosaichoz fogható művelet még nem zajlott.

A 120 millió eurós expedíció központi eleme a Polarstern nevű német jégtörő lesz, amely a sarkvidéket 125 évvel ezelőtt bejáró Fridtjof Nansen norvég sarkkutató Fram nevű hajójához hasonlóan a jégtáblák közé zártan, a zajló jéggel együtt, egy nagy és öreg, több kilométer széles jégtáblához rögzítve sodródik a térségben. Nansen hajójától eltérően azonban a Polarstern nem lesz magára hagyva, az expedíció induló és záró szakaszában más jégtörők fogják ellátni üzemanyaggal és friss élelmiszerrel. Bár a hajócsavar az idő legnagyobb részében állni fog, a hajómotor be lesz kapcsolva, hogy hővel és elektromos árammal lássa el a legénységet.

Az expedíció célja, hogy jobban megismerjék, az Északi-sarkvidék milyen befolyást gyakorol a globális éghajlati viszonyokra. Az Arktisz a klímaváltozások korai barométerének számít, az elmúlt évtizedekben a Föld minden más térségénél gyorsabb felmelegedésen ment át. Az indulást azért tervezik szeptemberre, mert a sarkvidék középső vidéke február és június között gyakorlatilag járhatatlan, túl vastag a jég a jégtörők számára.

A Polarstern előbb végighalad a norvég, majd a szibériai partok mentén, és irányt vesz a jégmező belsejébe, az Északi-sarkhoz. Célba érve a legénységnek két hete lesz arra, hogy felépítsen egy tábort a jégen, ez idő alatt napi négy órán át lesz világos, október közepétől már teljes sötétség borul a tájra. Több állomáson is méréseket végeznek a tengervízben, a jégben és a légkörben. Olyan sok mérőállomást létesítenek, amennyire még nem volt példa – jelezte az expedícióvezető.

Jelenleg teljes gőzzel folynak az előkészületek, például vészterveket dolgoznak ki arra az esetre, ha szétszakadna egy jégtábla, amikor éppen kutatók tartózkodnak rajta. Veszélyt jelenthetnek a jegesmedvék is, fegyveres őrök vigyáznak majd a szakemberekre, hogy biztonságban végezhessék a munkájukat. Az őröknek nem lesz könnyű dolguk az örök éjszakában és az ott gyakori ködben – mondta Markus Rex.

Az expedíció vezetője más tudósokkal és a jégtörő személyzetével együtt 2019 végén visszatér Norvégiába a Makarov tengernagy kísérőhajóval, őket új csapat váltja. Minden résztvevő egyszerre legfeljebb 2-3 hónapot tölt a sodródó jégtörőn. Maga Rex 2020-ban többször is visszatér a kutatóhajóra.

Időközben lánctalpasokkal leszállópályát alakítanak ki a jégen az ellátmányt szállító repülőgépek számára, az első repülő landolását 2020 áprilisára tervezik. Ha nem sikerül stabil leszállópályát építeni, nagy távolságra képes helikoptereket vetnek be. A tábor és a leszállópálya együttes kialakítására azért lesz lehetőség, mert a jég a jégtörővel együtt déli irányba fog sodródni. "A környezetünk velünk együtt utazik" – mondta Markus Rex.