Kaktuszmánia: előadáson jártunk a Györkös Mányi Albert Emlékházban

Mi a közös az ostorban, a törpében, a tengeri sünben, a csillagban, a szemölcsben és a csodában? Többek között erre a kérdésre is választ kaphattak azok, akik szerda este a Györkös Mányi Albert Emlékház rendezvényét választották. Eláruljuk a megfejtést: ha utótagként a szavakhoz illesztjük a kaktusz szócskát, a növények megnevezését kapjuk.

Kilencedik évadához érkezett az Ember és Természet Kollégium rendezvénysorozat, amelynek nyitóelőadását Kaktuszmánia címmel hirdették meg. Kós Katalin, az intézmény vezetője, illetve dr. Farkas György, az estek házigazdája és társszervezője köszöntötte a hallgatóságot, majd átadta a szót Nagy Béla kaktuszgyűjtőnek. 

Az előadó tudatosan választotta a rendezvény címét: a mánia utótag utalhat egy országra, illetve egy „betegségre", szenvedélyre is. A vetítettképes előadáson két idézet is elhangzott: egyetlen kaktusz sincs úgy, hogy ne férne el rajta egy virág (japán népi mondás), illetve az egyik legnagyobb kaktuszgyűjtőtől kölcsönözve Nagy Béla elárulta, ahogyan egyre több növénye lesz, úgy válik a kaktuszokról való tudás hézagossá.

Az előadó azonban bizonyította: a kaktuszokról szerteágazó tudással rendelkezik. A rendezvény résztvevői hallhattak a kaktuszok kialakulásáról, fejlődéséről, felépítéséről, élőhelyéről. Megtudhatták, hogy a kaktuszok csaknem hétezer éve élnek együtt az emberrel és nemcsak dísznövényként alkalmazták: fogyasztották zöldségként, használták tüzelőanyagnak, takarmányként, de házépítéshez is.   

A kaktuszokat egyébként többek között Kolumbusz Kristófnak köszönhetjük, aki Erzsébet spanyol királynőnek szánt ajándékként hozta Európába. Maga Kossuth Lajos is a kaktuszgyűjtők közzé tartozott, ahogy Vida Géza szobrászművész is. 

Nagy Béla révén megtudhattuk, hogy a kaktuszok a művészetben is jelen vannak: ábrázolták festményen (Carl Spitzweg), szerepelt filmben (A kaktusz virága), és videóklipben is.

A kaktuszhoz kötődő, sokszor egymásnak ellentmondó babonákról és hiedelmekről is hallhattunk, illetve a Nincsen rózsa tövis nélkül kezdetű nóta hibájára is rávilágított Nagy Béla. A dal szövege téves, mivel a rózsának nem tövise, hanem tüskéje van. 

A rendezvény egyik kiemelkedő pontja volt, amikor az előadó saját kaktuszházát és növényeit mutatta be. Képeket láthattunk az ostorkaktuszokról, tengerisünkaktuszokról, csodakaktuszokról, törpekaktuszokról, levélkaktuszokról, csillagkaktuszokról, szemölcskaktuszokról, fügekaktuszokról, karácsonyi kaktuszokról, poros kaktuszokokról, meszkalinkaktuszokról, mindemellett hasznos tanácsokat is hallhattunk. 

Nagy Béla, a Kaktuszmánia rendezvény meghívottja elismerte, a kaktusz a lusta kertészek növénye, ám ahhoz, hogy a növény virágozzon, oda kell figyelni rá és gondozni kell. Fontos dologra hívta fel a figyelmet: a hamis reklámfotókra és a barkácsáruházakban kapható kaktuszokra ragasztott virágra. Legyünk körültekintők és megbízható helyről vásároljunk kaktuszokat.  

Kimaradt?