A Google 20 éves – hogyan tovább?

Szeptember 4-én töltötte be 20. születésnapját a Google, amely mára sokkal többet jelent pusztán egy netes keresőnél.

A 2015-ben Alphabetté váló óriáscég, a Google 1998 szeptember 4-én indult hódítóútjára. Larry Page és Sergey Brin alapítój a "Ne légy gonosz" szlogennel vágtak bele a kalandba, akkor még csak tapogatózva, hogy merre is érdemes haladniuk. Ez a kérdés ma sem maradhat el.

A Google azóta az egyik legerősebb vállalat lett, a világháló megkerülhetetlen szereplője. 2006-ban megvásárolták a YouTube-ot, az Android nevű operációs rendszer pedig a legfontosabbá vált az okostelefonok piacán, ahogyan a tíz éves Google Chrome is a legnépszerűbb böngészővé.

Hogyan tovább?

A CNET ugyanakkor figyelmeztet: a vállalatot rengeteg kritika éri az adatgyűjtési módszerei miatt, amelyeket mint a vlág legnagyobb digitális reklámfelülete alkalmaz. A YouTube-ot szintén kritikával illetik, amiért félrevezető információknak ad teret a felületén.

Arról már nem is szólva, hogy a cég dolgozói májusban szerre mondtak fel, mert az amerikai védelmi minisztériummal együttműködött a Google, augusztusban pedig azért írtak levelet a vezetőségnek, mert az minden jel szerint egy cenzúrázott keresőmotor fejlesztését engedélyezte, hogy a kínai állammal megállapodásra juthasson.

 

Kiderült az is, hogy harmadik felek e-mail alkalmazásainak fejlesztői elolvashatják Gmail-leveleinket, ha integráltunk egy appot a fiókunkkal, és az AP azt is felfedte, hogy a kereső akkor is tudja a tartózkodási helyünket, ha a telefon beállításainál kikapcsoltuk ezt a lehetőséget (ezt az állítást a Google nem kommentálta).

Szabad ennyi hatalma legyen egy cégnek?

Bob O'Donnell, a Technalysis Research egy elemzője szerint ahogy a vállalat eléri a felnőttkort, úgy kerülnek előtérbe ezek a problémák. "Most, hogy az emberek felismerik a befolyását, azon gondolkodnak, hogy »ez rengeteg hatalmat és kontrollt jelent. Szabad ennyi legyen egy cégnek«?"

Kihívást jelent ugyanakkor az is, hogy míg a korábbi amerikai adminisztráció alatt jó kapcsolatot ápoltak Washingtonnal, Trump zavaros bejegyzései azt jelzik, hogy nemcsak a sajtóval, hanem a Google-lel is meggyűlt a baja – twittelt már olyant is, amely szerint a Google keresési eredményei "manipuláltak". Ezt ugyanakkor nemcsak ő állítja – tulajdonképpen nincs olyan politikai oldal, amely ne feltételezne hasonlót, és gyakran úgy tűnik, gyakran joggal.

Európában sem állnak jól: keddi hír, hogy rablással vádolták a Facebookot és Google-t európai hírügynökségek. Egy közösen jegyzet levélben azt írják: "Az olyan internetes óriások, mint a Google és a Facebook, rengeteg olyan anyagot használnak fel ingyen, amelyet a hírügynökségek hatalmas költségekkel állítanak elő".

Ugyanakkor júliusban rekordösszegű, 4,3 milliárd euróst büntetést kaptak az Európai Bizottságtól, amely miatt még fenyegetőztek is, arra célozva, hogy nem biztosított az ingyenes Android operációs rendszer az EU-ban.

A vállalatot tehát számos kihívás éri, és kérdés, hogy eredeti szlogenjüknek, a "ne légy gonosznak" meg tudnak-e felelni. A társadalmi ellenállás és a cégen belüli tiltakozások jó jelei annak, hogy a jövőben talán nemcsak egy szűkkörű vezetői réteg hozhat olyan döntéseket, amelyek a teljes társadalomra hatással vannak.

Kapcsolódók

Kimaradt?