A székelyföldi magyar nyolcadikosok számára a képességfelmérő legkritikusabb pontja hagyományosan a román nyelv és irodalom. Bár a magyar diákok számára évek óta létezik egy elvileg kommunikáció-központú, speciális tanterv, az idei előzetes (óvások előtti) eredmények és a feladatsorok körüli botrány alapján újra arra következtethetünk, hogy a rendszer képtelen olyan tételt biztosítani a magyar diákoknak, amely a valós nyelvtudásukat mérné fel. Megnéztük, hogyan teljesítettek románból a székelyföldi megyékben tanuló magyar gyermekek, a körkép egyértelmű és lesújtó diagnózist ad.

Hargita megye: csalóka sikerek az országos átlag árnyékában

Hargita megyében az óvások előtti összesített adatok alapján a diákok (a román és magyar tagozatosokat egybevéve) 80,5%-a ért el ötöst vagy annál nagyobb jegyet, ami meghaladja a 79%-os országos átlagot. Ami a román vizsgát illeti, míg tavaly az óvások előtti eredmények szerint a diákok 61,66%-a ment át románból, idén ez az arány 62,84%-ra emelkedett a megyében.

Bár a tanfelügyelőség nem bocsátott rendelkezésünkre hivatalos statisztikát arra vonatkozóan, hogy kifejezetten a magyar diákok hány százaléka érte el legalább 5-ös jegyet, a nyers adatokból kiszámítottuk:

• Megjelent magyar diákok száma: 2184 fő
• Legalább 5-öst elérő magyar diákok száma: 1312 fő
• Ötös vagy annál nagyobb jegy a magyar diákok körében: 60,07%

Bár Hargita megye a vizsgák összesített eredményét tekintve (a matematika és magyar jegyeket is beleszámítva) 80,5%-os sikerességgel az országos átlag (79%) felett teljesített, a román nyelv és irodalom vizsga adatai árnyalják ezt a képet. Kifejezetten románból a megyei átlag 62,84% volt, a magyar tagozatos diákoknak pedig mindössze a 60,07%-a érte el az ötöst. Ez a 60%-os arány drámaian alacsony a megye általános jó teljesítményéhez képest: miközben a hargitai magyar diákok más tantárgyakból kiválóan teljesítenek, a román feladatsor a tömbmagyar vidéken komoly hátrányt jelent. 

Hargita megyében a román diákok 81,87 százaléka ért el ötös vagy annál nagyobb jegyet a román nyelv és irodalom vizsgán, ez pedig azt jelenti, hogy a két tagozat közötti különbség Hargita megyében meghaladja a 21 százalékot.

Kovászna megye: Siralmas statisztikák

Háromszéken még drasztikusabb a helyzet: csak minden második magyar diák érte el az ötöst románból. Kovászna megyében a nyolcadikosok összesített sikerességi aránya (75,66%) elmaradt a tavalyi 77,18%-tól és az országos átlagtól is. A háttérben itt is egyértelműen a vitatott román vizsga áll.

A megyében összesen 886-an szereztek ötöst vagy annál jobbat románból (román és magyar diákok együtt), míg 547 diák megbukott, így 61,83% ért el ötöst vagy annál nagyobb jegyet szemben a tavalyi 63,88%-kal. Ha különválasztjuk a tagozatokat, döbbenetes szakadék tárul elénk:

• Magyar tagozat: 1037 beiratkozott diákból 1001 jelent meg. Közülük mindössze 544 tanuló (54,35%) ért el legalább 5-öst, miközben 457 diák elbukott.
• Román tagozat: 482 beiratkozott diákból 432 vizsgázott, és 342-en mentek át, ami 79,17%-os sikerességi arányt jelent.

A két tagozat közötti különbség Kovászna megyében megközelíti a 25 százalékot.

Fontos megemlíteni, hogy míg Kovászna megyében alig ezer magyar diák vizsgázott románból, addig Hargita megyében ez a szám több mint a duplája (2184 diák). Kovászna megyében a kisebb diáklétszám miatt a statisztikai mutatók is sokkal érzékenyebbek: ott egy-egy gyengébben teljesítő iskola vagy osztály sokkal jobban lefelé torzítja a megyei átlagot, mint a nagyobb merítéssel dolgozó Hargita megyében. Ettől függetlenül a tendencia mindkét megyében ugyanaz: a magyar diákok látványosan alulteljesítenek a román anyanyelvűekhez képest.

Kapcsolódó

Tehetetlenség és düh a magyar nyolcadikosok román tétele miatt

Szülők, pszichológusok és politikusok kongatják a vészharangot: a speciális tanterv célja a mindennapi kommunikáció lenne, a tételek összeállítói mégis elszakadtak a valóságtól.

képességvizsga nyolcadikosok román vizsga román tételek Szabó Ödön

Maros megye: minimális javulás, de a tizenegy százalékos szakadék maradt

Maros megyében az óvások benyújtása előtt az összesített átmenési arány 73,3%. A magyar tagozatos diákoknak szintén a román vizsga jelentette a legnagyobb akadályt, bár itt minimális javulás látható. Idén a magyar tagozatosok 65,98%-a írt ötös feletti dolgozatot románból. Ezzel szemben a román tagozaton a diákok 77,03%-a teljesítette sikeresen a vizsgát.

A két tagozat közötti különbség itt is több mint 11 százalékos, ami szintén jól mutatja, hogy a nyelvi korlátokat a jelenlegi vizsgatételek képtelenek áthidalni.

Elvont fantasy a valós tudás helyett

Maros, Hargita és Kovászna megyében egyaránt arról számoltak be a román vizsga után, hogy a magyar tagozatos diákok sírva jöttek ki a román vizsgáról. Nem a felkészületlenség miatt buktak el, hanem mert a tételek összeállítói teljesen elszakadtak a valóságtól: egy elvont sci-fi/fantasy regény részletét adták fel feladatként.

A magyar diákoknak kiharcolt speciális tanterv lényege elvileg az lenne, hogy a mindennapi életben használható kommunikációs készségeket fejlessze és mérje fel. Ehelyett a gyerekeknek olyan metaforákat, körmondatokat és szokatlan, szólásmondásokra hasonlító neveket, szófordulatokat kellett volna elemezniük, amelyek még egy román anyanyelvű diák számára is komoly fejtörést okoztak volna.

Szülők, pszichológusok és politikusok egyaránt kongatják a vészharangot. Szabó Ödön parlamenti képviselő a Maszolnak felháborodottan mutatott rá a rendszerszintű hibára: „A vizsga bátorságot kellene adjon a kommunikációban, és semmiképpen sem egy ilyen, teljesen pluszkreatív világú történetet kellett volna lemérnie.” Kiemelte, hogy a tételek miatt évek óta szinte alig születik tiszta 10-es román dolgozat magyar tagozaton. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kiválóan tudó magyar gyerekek, hanem azt, hogy a tételkészítők olyan elvárásokat szabnak, amelyek nem a speciális keretre épülnek.