Meghitt pillanatoknak lehettek tanúi mindazok, akik március 15-e délutánján együtt ünnepeltek a zilahi magyar közösséggel. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is zsúfolásig megtelt a helyi szakszervezetek háza, majd a több száz felvonuló fáklyával a kezében kifejezte az összetartozást, az elkötelezettséget, és a múlt iránti tiszteletet.

Az ünnepi megemlékezés a belvárosi református templomkertben igehirdetéssel vette kezdetét, majd a jelenlévők koszorúzással és főhajtással rótták le tiszteletüket a hősök előtt az 1848-49-es emlékművénél. Bogdán Zsolt helyi református lelkész elmondta, számunkra a szabadság magától értetődő és természetes, de a szabadságnak nagy ára van, drága kincs, nem ajándék, ezért a 15-ei megemlékezésen hálát kell adnunk szabadságunkért.

„A múltra tekintve előrevetítjük a jövendőnket, hogyan kell élni, hogyan kell megélni magyarságunkat, hogyan kell megőrizni a szabadságunkat” – mondta, hozzátéve, törődnünk kell egymással, úgy kell egymás bajtársai legyünk, hogy közben magyar a magyarnak testvére legyen.

Wass Alberttől idézve kiemelte: „a hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában vannak”, továbbgondolva, egy házban, egy városban, egy megyében vannak, a határokon átívelő nemzetegységben vannak. A hazaszeretet ott kezdődik, hogy bajtársai vagyunk egymásnak, és szeretetben élünk. A magyarság harc, építkezés, ezek tartják meg a magyarságot, bár a keresztény embert, a magyarságot, Isten tartja meg – emelte ki.A templomkertben zajló megemlékezés Babilon Emma szavalatával és koszorúzással zárult, ezt követően gálaműsor vette kezdetét a Szakszervezetek Művelődési Házában, ahol Bacsó Anna és Kupás Milán bemondók köszöntése után Szilágyi Róbert-István, Szilágy Megye Tanácsának alelnöke üdvözölte a jelenlévőket mondván, éljünk bárhol is a világon, ezen a napon egyszerre dobban a szívünk, kokárdát tűzünk a kabátunkra, s együtt ünnepeljük a szabadságharc hőseit. A mi közösségünk megtanulta, hogy soha nem dőlhet hátra elégedetten, mert nekünk, erdélyi magyaroknak a szabadságunk biztosítása folyamatos küszködés és néha küzdelem.

„Mi, Szilágyságban, Erdélyben, Romániában élő magyarokat, a szabadság eszméjét sosem adjuk fel, és ezért ha kell, nap mint nap harcba szállunk, természetesen nem karddal és nem fegyverekkel, hanem a mai kor eszközeivel, és megvédjük jogainkat, értékeinket, megvédjük szabadságunkat mindazoktól, akik meg akarnak fosztani tőle, akik ezeket csorbítani és korlátozni akarják.

„Ha továbbra is erősen él bennünk egy szebb, szabadabb és élhető jövő reménye itt szülőföldünkön, és képesek vagyunk együtt, egymásra támaszkodva folytatni ennek megvalósítását, akkor méltók lehetünk és méltók is leszünk 1848-as szabadságharc szellemi örökségéhez. Ehhez kérjük a Jó Isten segítségét és áldását!” – zárta az alelnök.

„Amikor 1848-ra emlékezünk, nemcsak a múltra tekintünk vissza, hanem a jelenre és a jövőre is. Az akkor kitört forradalmi hullám, amelyet gyakran a „népek tavaszának” is neveznek, az európai kontinens történelmének egyik legjelentősebb eseménysorozata volt. A forradalmak alapvetően megváltoztatták Európa politikai és társadalmi térképét, hosszú távú hatásuk átnyúlik a mába” – kezdte ünnepi beszédét Dari Tamás alprefektus, hozzátéve, a március 15-én elnyert szabadság nem magától értetődő, hanem minden nap tennünk kell érte. Az 1848-as forradalom a magyar nép egységének és akaratának diadala volt. A márciusi ifjak nem féltek kimondani azt, ami minden szívben égett: hogy ez a nemzet, egy szabad és független nemzet akar lenni. A forradalom nem csupán a politikai változás reményét hozta el, hanem egy új korszak kezdetét is jelentette, egy korszakét, amelyben az emberek felemelt fővel álltak ki saját jogaikért, a szabadságért, a függetlenségért. E bátor hősök példát mutattak – fogalmazott. Szélesné Herman Ágnes konzul. 

Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletének tolmácsolása és a további köszöntések után a zilahi gyerekek és fiatalok ünnepi műsora vette kezdetét, mely óriási sikert aratott, melyek végén nem maradt el a vastaps sem. A fellépők nemcsak tehetségükkel, hanem lelkesedésükkel is magukkal ragadták a nézőket.

A műsor során sorra léptek fel a különböző korosztályok, akik szavalattal, énekekkel, tánccal és színjátékkal szórakoztatták a közönséget. A középiskolások szívhez szóló énekeket, dalokat adtak elő, melyeknek témája az összetartozás, az együvé tartozás volt. A műsor végén a Terbete Néptánccsoport látványos produkcióval zárta az estét, majd mindannyian közösen elénekelték a himnuszt, amit fáklyás felvonulás követett a művelődési háztól a Wesselényi téren át a Wesselényi szoborig.

Tóth Ádám, kulturális alelnök, konferáló, beszédében hangsúlyozta: március 15-e a szabadságvágy, a nemzeti összetartozás és a bátorság jelképe. 1848-ban ezen a napon emelkedett fel egy nemzet, hogy hangot adjon szabadság iránti vágyának.

„A márciusi ifjak bátorsága ma is arra tanít bennünket, hogy a szabadság és a jogaink nem maguktól értetődőek - ezeket meg kell őrizni, ezekért ki kell állni, és ha kell, küzdeni kell értük. Az 1848-as forradalom arra is emlékeztet, hogy az erő az összefogásban rejlik. Csak akkor lehetünk igazán erősek, ha közös céljainkért együtt, egymást támogatva haladunk előre. A szabadság, a függetlenség és az igazságosság eszméje ma is iránytűként kell szolgáljon számunkra a mindennapokban” – fogalmazott, hozzátéve, legyünk méltók őseink küzdelméhez, és őrizzük meg azt a lelkesedést, amely 177 évvel ezelőtt, mint fáklyák millióit, úgy lobbantották fel a magyar emberek szívét. Vörösmarty Mihály buzdító szavaival élve, nincs más irány, csak egy: Győzni, előre Magyar!

A koszorúzás után Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Maszolnak elmondta, mindannyiuk számára hatalmas öröm látni a több száz tehetséges gyereket és fiatalt, akik által a szilágysági magyar közösség egyre gazdagabb. „Ők minden évben nagy lelkesedéssel, átéléssel példamutatóan emlékeznek meg az egykori hősökről. Felidézik az egykori történelmi eseményeket, ápolják és éltetik a hagyományokat és a kultúrát, valamint erősítik a közösségi összetartozását” – nyilatkozta a képviselő, mondván, az ifjúság elkötelezettsége példaértékű, hasonló az egykori márciusi ifjakéhoz, mert aktívan részt vesznek a közösségi életben, hozzájárulva a magyarság fejlődéséhez. „Mi nemzeti közösségként szabadon akarunk élni szülőföldünkön, szabadon akarunk élni Romániában. Az akarjuk, hogy Románia megmaradjon azon az úton, amelyet az ország 35 évvel ezelőtt választott – Európa, a Nyugat, a jólét, a jobb út felé vezető úton.” – zárta a képviselő.