Nagyenyeden az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepség a református vártemplom udvarán zajlott. Ezt követően, az RMDSZ hagyományos nagyrendezvényére, a Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztiválra került sor Székelykocsárdon, amelyen a megye magyar néptánccsoportjai léptek fel.

Mindkét helyszínen az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Egyesület tagjai álltak díszőrséget.

A nagyenyedi vártemplom udvarán szervezett ünnepség résztvevőit Tóth Tibor református lelkipásztor köszöntötte az ige szavaival, majd ismertette az 1848-as szabadságharc kitörésének enyedi vonatkozásait.Vincze András, a Fehér megyei RMDSZ elnöke őseink hősiességét, bátorságát, helytállását hozta fel példaképül és állította párhuzamba a mai idők kihívásaival, amikor erős képviselettel harcolhatunk a magyar ügyért.

Dragoș Crișan, Nagyenyed polgármestere kiemelte: „Megtisztelő számomra, hogy részt vehetek annak a magyar közösségnek az ünnepén, amelyik annyi mindent adott a városnak! Az én jelenlétem egyben annak az elköteleződésnek a garanciája is, hogy közösen fogunk dolgozni Nagyenyedért”.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, immár sokadik alkalommal ünnepelte a Fehér megyei magyarság körében március tizenötödikét.

A politikus kihangsúlyozta: „A szabadság akkor kezdődik, amikor dönthetünk saját életünkről, jövőnkről, dolgainkról. És akkor érhet véget, amikor nem élünk ezzel a lehetőséggel vagy rosszul döntünk. A szabadság a felelősségvállalás által nyer valódi értelmet”.

Koncsag Eszter, a Bethlen Gábor Kollégium végzős diákja, elszavalta Kovács András Ferenc Erdélyi töredék című versét. Ezt követően került sor a koszorúzásra a református parókia homlokzatán található, Széchenyi István és Hermányi Diénes József emléktábláknál, közreműködtek a 121. Bethlen Gábor Cserkészcsapat tagjai. A megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

Jubileumi kiadásához ért a Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztivál

A Fehér megyei magyarság márciusi központi ünnepsége Székelykocsárdon folytatódott. A hagyományos ökumenikus istentiszteletnek a település 18. századi református temploma adott otthont.

Lukács György beszolgáló református lelkipásztor János evangéliumának sorait idézve beszélt a szabadságról és egyben utalásokat tett a szórványban élő magyarság helyzetére is. „Csak akkor igazi ünnep Március 15-e, ha a szívünkbe zárjuk az igazságot és a szabadságot” – hangsúlyozta. Végezetül a lelkipásztor, felolvasta Kossuth Lajos 1849. február 27-én, a kápolnai csata után kelt imáját.

Bíró Károly római katolikus plébános rámutatott: „Itt, Székelykocsárdon, az 1848-as vérrel öntözött földből, a remény nőtt ki, hiszen itt vannak a gyerekek, akik majd folytatják a szabadságért vívott küzdelmet”.

A templomból az ünneplő gyülekezet, a rendezvény zászlójával, a helyi kultúrotthonba vonult át, ahol Csegezi Zsuzsa polgármester köszöntötte a szép számban összegyűlt közönséget.

„Nemzeti ünnepünkön büszkeség tölti el a szívünket és hálásak lehetünk Istennek, hogy 177 év elteltével is mi, ezen a földön, még ha szórványban is, magyarul énekelhetünk, táncolhatunk. Hős ma a szórványban mindenki, aki magyar óvodát és iskolát működtet és büszke gyermekére, aki magyarul szaval, énekel, imádkozik. Ezt a munkát csak összefogással és teljes odaadással lehet végezni” – hangsúlyozta az elöljáró, aki átadta a rendezvény vándorzászlóját Küküllővár képviseletének.

Az egybegyűlteket továbbá Horváth Anna önkormányzatokért felelős alelnök és Vincze András, Fehér megye alispánja köszöntötték.

Az évenként váltakozó helyszínen megrendezett, ezúttal tizedik kiadásához ért Tavaszi szél vizet áraszt néptáncfesztivál ismét elkápráztatta a nézőközönséget.

A fellépők mindenike színvonalas produkcióval állt a színpadra, ráadául – a változatos repertoároknak köszönhetően – a fesztivál betekintést nyújtott Erdély szinte mindenik néprajzi tájegységének táncába.

Fellépett a Kis és Nagy Zúgó Néptáncegyüttes (Székelykocsárd), a Csillagszeműek Néptánccsoport (Bethlenszentmiklós), a Kis Miriszló Gyöngye Néptánccsoport (Miriszló), a Zálogos Néptánccsoport (Vajasd), a Bethlen Gábor Kollégium Fügevirág Néptáncegyüttese(Nagyenyed), a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptáncegyüttes gyerek csoportja (Magyarlapád), a Hanga Hagyományőrző Néptáncegyüttes (Magyarpéterfalva), a Létom Néptánccsoport (Felvinc). A legnépesebb csapattal a csombordiak érkeztek, akik két énekegyüttessel (a Rózsabimbóval és a Borozó által kísért Rózsafával) illetve három néptánccsoporttal, a Pipacs apró-, kis- és haladó tagozatával álltak színpadra.

A produkciók után az egymást már jól ismerő csoportok nem siettek haza, hanem tovább ropták a táncot az esti táncházban. A szeretetvendégséget a szépen felújított Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Házban szervezték meg.