A Reuters birtokába került diplomáciai távirat szerint Donald Trump kormánya agresszívan készül megvédeni az amerikai technológiai vállalatokat a külföldiek adatainak kezelését szabályozó kísérletek ellen.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között kibontakozó adatpolitikai vita új frontvonalat nyit a globális hatalmi versenyben. A Reuters által megszerzett külügyi távirat szerint Washington arra utasította diplomatáit, hogy lobbizzanak az adatlokalizációs törvények ellen, akadályozzák meg a külföldi adatvédelmi szabályok elfogadását, és támogassák az amerikai technológiai cégek globális adatáramláshoz való hozzáférését. Az indoklás szerint az amerikai technológiai cégek adatkezelésének szabályozására irányuló erőfeszítések akadályozhatják a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos szolgáltatások fejlődését.

Szakértők szerint a lépés azt jelzi, hogy a Trump‑kormányzat konfrontatívabb megközelítést alkalmaz, amikor azt tapasztalja, hogy egyes kormányok – kiemelten az Európai Unió – korlátozni próbálják a Szilícium‑völgy technológiai óriásainak adatfeldolgozási és tárolási lehetőségeit. Ezeket a kezdeményezéseket gyakran „adatszuverenitásnak” vagy „adatlokalizációnak” nevezik.

A február 18‑án kelt, Marco Rubio amerikai külügyminiszter által aláírt távirat szerint az európai GDPR‑hoz hasonló törvények megzavarják a globális adatáramlást, növelik a költségeket, korlátozzák az AI‑szolgáltatásokat, és teret adnak az állami kontrollnak és cenzúrának, aláásva a polgári szabadságjogokat. A belső utasítás leszögezi, hogy a Trump‑kormányzat határozottabban, aktívabban és konfrontatívabban kíván fellépni a globális adatpolitikai vitákban, és felszólítja a diplomatákat, hogy lépjenek fel a világban terjedő adatszuverenitási és adatlokalizációs tendenciák ellen.

Az adatszuverenitás azt jelenti, hogy a világhálón – gyakran akaratlanul – megosztott felhasználói adatokra annak az országnak a törvényei vonatkoznak, ahol fizikailag tárolják őket. Ez nemcsak a helyszínről szól, hanem arról is, hogy ki férhet hozzá az adatokhoz, milyen szerződéses feltételek érvényesek, és milyen körülmények között korlátozható vagy állítható le egy szolgáltatás.

Az adatszuverenitás mára kulcsfontosságúvá vált, mert a felhőhasználat („cloud”), a geopolitikai feszültségek és a gyorsan változó szabályozási környezet miatt az ügyfeleknek egyre nehezebb átlátniuk, hol tartják az adataikat, ki fér hozzájuk, és mindez milyen jogi következményekkel jár. A multinacionális cégek adatait több országban tárolják és dolgozzák fel; egy-egy termékkel gyakran harmadik felek sokaságának szolgáltatásait vesszük igénybe, amelyek különböző joghatóságok alatt működnek.

A Reuters szerint az amerikai külügyminisztérium nem kívánt érdemben reagálni a kiszivárgott táviratra. Fontosnak tartották viszont leszögezni, hogy az USA támogatja a határokon átnyúló adatáramlást, amely elősegíti a gazdasági növekedést és az innovációt, miközben tiszteletben tartja a magánszférát, a biztonságot és a szólásszabadságot, illetve készen áll az együttműködésre minden olyan partnerrel, amely osztja ezeket a célokat.

A hírügynökség megjegyzi, hogy az amerikai technológiai fölény – különösen a mesterséges intelligencia terén – egyre erősebb bizalmatlanságot szül Európában. Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy az amerikai AI‑cégek – amelyek működésükhöz óriási mennyiségű személyes adatot használnak – túl nagy betekintést nyernek az európai polgárok életébe. Brüsszel részéről egyre nő a nyomás a Big Tech‑kel szemben, és a kontinens több országában is szigorúbb szabályozást és nagyobb ellenőrzést követelnek a közösségi platformok felett.

Ez a bizalmatlanság nem új, de az AI‑modellek adatéhsége miatt sokkal élesebbé vált. Az európai gondolkodásban a személyes adatok védelme alapjog, míg az amerikai technológiai modell inkább az adatáramlás szabadságát tekinti alapérdeknek.

A Reuters által idézett holland szakértő, Bert Hubert szerint éppen ez az európai óvatosság késztetheti Washingtont agresszívebb taktikára. Megfogalmazása szerint a korábbi amerikai adminisztráció még „megnyerni” próbálta az európai ügyfeleket, a jelenlegi viszont már nyíltan követeli, hogy Európa hagyja figyelmen kívül saját adatvédelmi szabályait, ha azok akadályozzák az amerikai üzleti érdekeket.

Az amerikai külügyminiszter távirata a GDPR‑t említi példaként olyan szabályozásként, amely „indokolatlanul megterhelő adatfeldolgozási és határokon átnyúló adatáramlási korlátozással” akadályozza az amerikai technológiai cégek globális működését. A 2018‑ban elfogadott GDPR szigorú korlátokat állít az európai személyes adatok külföldre továbbítása elé, és emiatt több amerikai technológiai óriás is jelentős bírságokat kapott.

Az EU digitális stratégiájának gerincét alkotja a már említett GDPR mellett:

• a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) – amely az online platformok felelősségét és átláthatóságát szabályozza;
• a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) – amely a nagy technológiai vállalatok piaci erejének korlátozását célozza;
• az AI-törvény – amely a mesterséges intelligencia kockázatalapú szabályozását teremti meg;
• az adatmegosztási jogszabály – amely az adatokhoz való hozzáférés és az adatmegosztás új kereteit határozza meg.

Marco Rubio tavaly augusztusban – egy szintén kiszivárgott diplomáciai távirat szerint – arra utasította az amerikai diplomatákat, hogy „szervezzenek ellenállást” a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet ellen. A DSA célja, hogy biztonságosabbá tegye az internetet, és kötelezze a nagy platformokat az illegális tartalmak – például szélsőséges propaganda vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok – eltávolítására. Ez az EU számára közrendvédelmi és fogyasztóvédelmi kérdés, és a kontinens politikai kultúrájában széles támogatottsága van. Ezzel szemben Washington a szabályozást a szólásszabadság korlátozásának, az amerikai platformokra nehezedő túlzott tehernek, és olyan precedensnek tekinti, amely más országokat is hasonló szabályok bevezetésére ösztönözhet.