Nem történt meglepetés Háromszéken: az RMDSZ Antal Árpádot jelölte a sepsiszentgyörgyi polgármesteri pozícióra. A kézdivásárhelyi jelöltbemutatón kiderült, hogy a Kovászna Megyei Tanács elnöki pozíciójáért ismét Tamás Sándor száll harcba a szövetség részéről. 

A Vigadó Művelődési Központban mutatták be a Kovászna megyei RMDSZ által a négy háromszéki város és a megyei tanács élére javasolt jelölteket. 

Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, Kovásznán Gyerő József, Baróton pedig Benedek-Huszár János neve kerül fel a majd a szavazólapokra polgármesterjelöltként. A megyei tanács élére ez alkalommal is Tamás Sándort  indítja jelöltként a szövetség. Így mind a négy elöljáró és a megyei önkormányzat vezetője is újrázik még egy mandátumért.

A jelöltbemutatóra Kovászna megye minden pontjáról érkeztek elöljárók, így mintegy száz személy vett részt, akik előtt elsőként Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke mondott beszédet, leltárba véve az elmúlt időszakot és megnevezve a legfontosabb kihívásokat is, ami előtt a romániai magyarság áll.

Más nem áll ki a magyarságért

A megvalósítások kapcsán elmondta: a politikusok nem csodatevő személyek, az RMDSZ pedig arra törekszik, hogy a lehetőségeihez képest a legtöbbet hozza ki a magyarság számára, azon voltak, hogy egyenes derékkal legyenek kormányon is, illetve tartásuk megmaradjon, amikor kikerültek onnan. Az iránytűjük mindig a magyarság felé mutatott, és visszatekintve az elmúlt időszakra bátran kijelentheti: nincs olyan település, amely az RMDSZ-es polgármester irányítása alatt ne fejlődött volna.

Ezt követően néhány mondatot ejtett a négy városról és azok újrázó elöljáróiról, elmondva: látványos a fejlődés és azon vannak, hogy a településeket még jobban fejlesszék. Ez azonban nem lesz könnyű, négy választás előtt áll a magyarság és rendkívül nagy a tét úgy országoson, mint Európai Uniós vonatkozásban – hangsúlyozta. „Az 1968-as megyésítés után egy olyan közigazgatási reform előtt áll az ország, ami legalább ötven évre fogja meghatározni a magyarság sorsát. Ha nem tudjuk érdekeinket érvényesíteni, akkor a jelenlegi fejlesztési régiók szerinti közigazgatási átszervezés következtében a magyarság még Székelyföldön is kisebbségbe fog kerülni, a szórvány pedig még jobban elveszik. Ez ellen kell fellépjünk, más a magyarság helyett nem fog harcba szállni” – hangsúlyozta.

Ami az Európai Uniós nagypolitikát illeti, Brüsszelben is jelen kellene legyen az RMDSZ, mert két emberrel is sok mindent értek el, akkor is, ha nem járt úton indultak, hanem útépítésbe vágtak bele – magyarázta. Kifejtette: az európai kisebbségek érdekei végett szálltak szembe az Európai Bizottsággal, most is Luxemburgban pereskednek és azért nem támogatták Ursula von der Leyen jelölését sem, mert az nem állt ki a kisebbségek jogait szavatoló kezdeményezéseik mellett – mondotta Kelemen Hunor. Kifejtette: a 2024-es év rengeteg vonatkozásban fontos a magyarságra nézve, szuper választási év előtt vagyunk, ha nem zárunk össze szavazatainkkal a szövetség mellett, akkor hosszú időn át érezni fogjuk a távolmaradás negatív következményeit.

Fejlődő és periférián lévő települések

A szövetségi elnök után sorban szólásra emelkedtek a jelöltek, elsőként Bokor Tibor, Kézdivásárhely elöljárója. Elmondta: 2012-ben mondták neki, hogy Bukarestből térjen haza, mert baj van a városban. „Mint kiderült nem csak baj volt, hanem óriási probléma, négy év mondhatni csak arra ment el, hogy a bajok forrását feltérképeztük, összeállítottunk egy olyan csapatot, amely nekikezdett a helyzet orvoslásának” – magyarázta. Sorba vette a fontosabb problémákat, így az uniós pénzekből részben felújított, de mint kiderült továbbra is számtalan sebből vérző vízhálózatot, a tömbházak között elhanyagolt területeket, félbehagyott építkezéseket és még sok más egyebet. Kifejtette: mára elérték, hogy a vízhálózattal nincsenek olyan nagy problémák, mindössze két tömbházzóna vár felújításra, műemléképületeket újítottak fel, korszerűsítették és bővítették a kórházat, új köntöst kapott vagy kap az oktatási intézmények nagy része, új óvoda és bölcsőde épült, az elmúlt évek során befejezték a műjégpályát, javában zajlik a fedett uszoda építése is – sorolta a legfontosabb megvalósításokat.

Antal Árpád megyeszékhelyi polgármester a bajnokok városának nevezte Sepsiszentgyörgyöt, elmondva, hogy a város élen jár kultúra, sport és sok más egyéb területen, s ha nem is tetszik mindenkinek az irány, a visszajelzések zöme azt mutatja, hogy jó irányba haladnak, a kerékkötők ellenére. „Van, akiknek ez nem tetszik. Vannak, akik szerint Székelyföld nem is létezik, vannak, akik a fejlődést meg szeretnék állítani. Sok vonatkozásban meg akarnak minket állítani, nekünk viszont az a feladatunk, hogy ezt megakadályozzuk. Mi erősebbek kell legyünk az elkövetkező tíz évben, de ehhez a magyarok kell győzzenek” – hangsúlyozta.

Gyerő József kovásznai polgármester felszólalásában elmondta: minden vonatkozásban azon voltak, hogy minél több pénzt vonzzanak a fürdővárosba, hogy a kovásznaiak otthon érezzék magukat, élhető települést varázsoljanak belőle. Nagy vonalakban elmondta, hogy milyen megvalósításokat értek el, köztük olyanokat is, amik nem valósulhattak volna meg az RMDSZ országos támogatása nélkül. Nem csak a beruházások voltak fontosak: sok vesződés után tettek pontot a zászlóügyre és szintén az RMDSZ-nek köszönhető, hogy az orbaiszékiek nem Bodzafordulón kell a törvényes dolgaikat intézzék, hanem továbbra is Kézdivásárhelyen.

Benedek-Huszár János baróti polgármester kifejtette: más településekhez képest ők is bajnokok, de sok területen a lemaradásban, ugyanis Barót és környéke évtizedek óta periféria, de azon vannak, hogy úgy saját erőből, mint megyei és országos támogatással ledolgozzák a hátrányukat. Fájó pontként emelte ki a népességfogyást, ami az egy helyben való topogást illeti, kiemelte egy több mint harminc éve épülő iskola épületét. De közel húszmillió euró pályázati pénzt sikerült Barótra lehívni, igyekeznek előteremteni az önrészt, fejlesztik a települést – magyarázta. „Erdővidék maga egy nagy település, 19 távoli lakónegyeddel” – érzékeltette, hogy Kézdivásárhelyhez hasonlóan Barót a térség fővárosa, így nem csak a városban élőkért felelnek.

A közönyt és az AUR-t kell legyőzni

Utolsóként Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat újrázó elnöke szólt a jelenlévőkhöz. „Bizalom, Biztonság – Ez ma Háromszék. A mi politikai közösségünk, az RMDSZ számára a legfontosabb a magyar érdekek képviselete. Azért, mert ebben az országban nincs más erő, amely a magyar emberek biztonságát garantálja. Ha nem figyelünk oda, akkor mások azonnal meg akarják szervezni az életünket: ezt tapasztaltuk az elmúlt több mint 100 évben és ez ma is pontosan így van. És az ahogy ők képzelik el a mi jövőnket, az nekünk a vesztünket jelenti. Ezzel szemben, mi itt, Háromszéken bebizonyítottuk, hogy az emberekre való odafigyelő építkezés, a kiszámíthatóság, a csapatmunka bizalmat hozott az emberek részéről szövetségünk irányába” – mondotta Tamás Sándor, majd a céljaikról is szót ejtett. „Két fontos célunk van: egyrészt a magyar közösség jogainak erősítése, bővítése, ⁠másrészt Székelyföld fejlesztése. Akkor alakul ki bizalom, ha hitelesen végezzük a politikai és fejlesztési munkát, ezt igazolja az elmúlt 15 év tapasztalata” – tette hozzá.

Elmondta: a településeket járva, az emberekkel beszélgetve látta, hogy a háromszéki emberek negatívan ítélik meg az ország irányát, mégis nagy többségben elégedettek saját településük fejlődésével. „Ez az elégedettség összefügg azzal, hogy a magyar emberek leginkább a helyi önkormányzatokra támaszkodnak. Ahogy azt az eredmények is bizonyítják, az emberek leginkább az önkormányzatban bíznak, és ez érthető is, hiszen Székelyföldön ez az emberekhez legközelebb álló intézményrendszer a helyi önkormányzat. A következő évek tétje, hogy megvédjük településeinket, megvédjük a megyénket. Nekünk, magyaroknak itt van erőnk, helyben, a megyében 2024-ben meg kell szilárdítani a szövetséget az emberek és az önkormányzatok között, Bukarestben és Brüsszelben pedig meg kell védenünk Székelyföld érdekeit. Ez a tétje 2024-nek. Két dolgot kell legyőznünk, a magyar közönyt és a román AUR-t” – mondotta beszéde végén.