Túllépte hatáskörét a megbuktatott kormány? – Az ombudsman bíróság elé vitte az ügyet
Az ombudsman kedden megtámadta az alkotmánybíróságon Bolojan-kormány 2026/38-as számú sürgősségi rendeletét. Ez a jogszabály a SAFE hitelprogram keretében finanszírozott védelmi ipari beruházásokat is érinti, írja az Agerpres.
A sürgősségi kormányrendelet május 8-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, három nappal azután, hogy a Bolojan-kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták a parlamentben, és azóta ügyvivő kabinetként működik.
Az alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában Renate Weber arra hivatkozott, hogy a sürgősségi rendelet végleges formáját nem véleményezte a törvényhozási tanács.
Az ombudsman rámutatott arra is, hogy az ügyvivő kormány csupán a közügyek intézéséhez szükséges döntéseket hozhatja meg. Nem fogadhat el rendeleteket vagy sürgősségi rendeleteket, nem terjeszthet elő törvényjavaslatokat és új közpolitikákat sem kezdeményezhet az új kormány tagjainak eskütételéig. A Bolojan-kabinet tehát jogszerűtlenul fogadta el a 2026/38-as számú sürgősségi rendeletet.
Az ombudsman azzal is érvel, hogy a rendelet elsősorban a tulajdonjogot szabályozó törvényt érinti, mivel a nemzetbiztonsági beruházásokhoz szükséges munkálatok jogi keretét módosítja. Ezért a jogszabályt sarkalatos törvényként a parlamentnek kellett volna elfogadnia, és első megkeresett házként nem a szenátusnak, hanem a képviselőháznak kellett volna megvitatnia.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szombaton fordult beadvánnyal az ombudsmanhoz, hogy támadja meg az alkotmánybíróságon a kormány 2026/38-as sürgősségi rendeletét, amely pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Az AUR szerint a kormány az alkotmány és a törvény ellen is vétett azzal, hogy az ügyvivő miniszterelnök és több miniszter három nappal a kabinet megbuktatása után aláírt egy olyan sürgősségi rendeletet, amely a magántulajdont, valamint a munkavállalók, a köztisztviselők és az adófizetők jogait is érinti. „Ez nem kormányzás, hanem hatalombitorlás” – közölte a párt.
Mint hangsúlyozták, az alkotmány és a közigazgatási törvény is egyértelműen előírja, hogy ügyvivő kormány nem fogadhat el rendeleteket vagy sürgősségi rendeleteket, és nem terjeszthet elő törvényjavaslatokat, csupán a közügyek intézéséhez szükséges döntéseket hozhatja meg. Az AUR szerint a 2026/38-as sürgősségi kormányrendelet „semmiképpen sem tekinthető a közügyek intézéséhez szükséges rendelkezésnek”, hiszen „bevezet egy új mechanizmust az ingó javak kisajátítására, lehetővé teszi a magánvállalatok eszközeinek államosítását – beleértve a csődeljárás alatt állókat is –, és 14 jogszabályt módosít”.
Az AUR felhívta a figyelmet arra is, hogy a Törvényhozási Tanács az alkotmányellenesnek vélt előírások miatt negatívan véleményezte a sürgősségi rendelet tervezetét, a kormány azonban ezt figyelmen kívül hagyta, és megjelenttette a jogszabályt a Hivatalos Közlönyben.
A kormány sajtóirodájának tájékoztatása szerint a bizonyos védelmi beruházások gyors kivitelezéséhez szükséges jogi keretet szabályozó sürgősségi rendeletet a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás előtt, május 4-én hagyta jóvá a kormány. A pénteki ülésen nem a jogszabály jóváhagyásáról vagy újbóli jóváhagyásáról döntöttek, hanem eljárásbeli okból került ismét napirendre, a kabinetnek ugyanis tudomásul kellett vennie a Törvényhozási Tanács utólag kiadott negatív véleményezését – magyarázták.
Hozzátették, a május 4-i kormányülés közben más jogszabályokat érintő módosításokat is belefoglaltak a tervezetbe az érintett tevékenységi ágazatok megfelelő működése érdekében. A kormány érvelése szerint a „fontos és sürgős” kiegészítéseket éppen abból a megfontolásból vezették be a tervezetbe, hogy bukása esetén a kabinet nem adhat ki sürgősségi rendeleteket.
A szenátusi elnök nem lát alkotményellenes elemet
Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy nem lát semmilyen alkotmányellenes elemet a SAFE hitelprogramra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletben. Mondta ezt újságírói kérdésre az ombudsman beadványa kapcsán.
Abrudean azt válaszolta, hogy nem kívánja kommentálni az ombudsman lépését, akinek jogában áll az alkotmánybírósághoz fordulni, de véleménye szerint a kormányrendeletben nincs alkotmányellenes elem.
A szenátusi elnök kifejtette, hogy a felsőház jogi és alkotmányossági bizottságának véleménye szerint a törvénytervezetben alkotmányellenes elemek lehetnek, de ő az intézmény szakosztályaitól is kért elemzést. Hozzátette: az alkotmányossági bizottság álláspontját a szenátus házbizottsága is meg fogja vitatni.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
