Öt természetvédelmi szervezet kistermelőkkel együtt nyílt levélben kéri Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztert, hogy halassza a 2023–2027-es ciklusra vonatkozó agrár-környezetvédelmi csomagok végrehajtását. A halasztást kérő szervezetek úgy vélik, ellehetetleníti több tízezer kisgazda számára, hogy a jövőben támogatást igényelhessen, hiszen jelenlegi formájában olyan feltételeket támasztanak az új országos Stratégiai Tervben szereplő agrár-környezetvédelmi intézkedések, melyeknek nem tudnak eleget tenni. A támogatási kéréseket már néhány hónap múlva be kellene nyújtani a mezőgazdasági kifizetési ügynökségekhez, de az általunk megkérdezett szakember szerint egyrészt még teljes a káosz ezzel kapcsolatban, másrészt mivel nem is tudnának ilyen gyorsan igazodni a gazdák, kihasználatlanul maradnának rendelkezésre álló keretösszegek.

Mint írják, az új országos Stratégiai Tervben szereplő agrár-környezetvédelmi intézkedések nem járulnak hozzá kellőképpen a természeti értékek védelméhez, ráadásul ellehetetlenítik a természetbarát gazdálkodást folytató kisgazdák tevékenységét. A probléma több tízezer kisgazdát érint hátrányosan.

Vannak, akik kimaradnak a támogatásból

Nagy Attila, a Milvus Csoport munkatársa a Maszol megkeresésére elmondta, már számos alkalommal jelezték kifogásaikat a támogatások feltételrendszerével kapcsolatban, de eddig süket fülekre találtak. Az új Országos Stratégiai Tervben a korábbi rendszeren módosítottak, ami még inkább hátrányos helyzetet teremt úgy gazdák, mint a természetvédelem szempontjából, ezért kérnék, egyelőre maradjon inkább a régi. Úgy vélik, elsietve és átgondolatlanul alakították ki az agrár-környezetvédelmi csomagokat. Nagy Attila elmondta, visszatették az előző ciklusban elérhető csomagok egy részét, de azokon változtattak.

A Milvus csoport szorosan együttműködik Maros megyében hagyományos gazdálkodást folytatókkal, és egy nemrég Csíkfalván tartott találkozón azt jelezték nekik többek között, hogy inkább felhagynak a természetvédelmet is szem előtt tartó gazdálkodással, ha ezek maradnak a feltételek.

„Mi jelenleg az ő szószólóik vagyunk, összehívtunk egy gazdatalálkozót Csíkfalván, ahol a környékbeli állattartókat, és azokat hívtuk meg, akik gyepeket kezelnek. Többfajta problémával szembesültünk, miután a gazdák is átnézték, tisztában voltak vele, mi vár rájuk. Például a hodosiak teljesen kimaradtak az ilyen jellegű agrártámogatásokból, ahhoz képest, hogy az előző ciklusban náluk is elérhető volt, de most gyakorlatilag elvágták őket ettől a lehetőségtől, és elmondták, hogy nagyon nehéz úgy gazdálkodni, hogy nincs kontinuitás. Többen közülük befektettek, a közbirtokosság is, annak tudatában, hogy milyen jellegű támogatások állnak rendelkezésre, és ezt most nálunk elvágták” – magyarázta a Milvus munkatársa.

Tilos a traktorral, nagygéppel kaszálás

Nagy Attila elmondta, a Nyárádmentén működő harisprogramot sem segíti az új feltételrendszer. „A haris egy csökkenő tendenciájú, közösségi jelentőségű vonuló madár, amely magas füvű réteken fészkel, ami egy fokozatosan csökkenő élőhelytípus. Nyárádmentén szerencsére még vannak szép számban nedves legelők, amiket kaszálásra hasznosítanak, és a programnak az lenne a célja, hogy azokat a gazdákat segítse, akik ilyen területeken gazdálkodnak, illetve a pluszpénzzel elősegítse azt, hogy ne kezdjen el rajta intenzíven legelteti, hanem hosszú távon ugyanígy kaszálással kezelje a területet, ami elméletileg a madárnak is és a gazdának is jó lenne. Sajnos ez nincs így, mert nincs jól kitalálva a rendszer” – magyarázta a madárvédő egyesület szakembere.

Mint mondta, az egyik probléma az új feltételekkel, hogy tiltja a traktorral, nagygéppel kaszálást, ami kivitelezhetetlen a gazdák szerint ilyen kiterjedt területeken, és a környezetvédők is úgy látják, összeférhet a gépi kaszálás és a madárvédelem.

„Nyilván a harisra veszélyes a gépi kasza, de ha a traktor csökkentett sebességgel megy, illetve riasztólánc is fel van szerelve, akkor kezelhető a folyamat. A másik hiba, ami szerintem teljesen tönkrevágja a rendszert, hogy a jelenlegi rendszer úgy néz ki – a minisztériumtól kapott információk szerint –, hogy ezeken a területeken augusztus 1-ig nem lehet sem kaszálni, sem legeltetni egyáltalán. Bár a haris valóban a kaszálókat szereti, és a legeltetést kevésbé tűri, mégsem reális, hogy a gazdákat ne engedjék egyáltalán kaszálni a haris költési periódusában” – magyarázta Nagy Attila. Hozzátette, az előző rendszer sem volt jó, mert ott a legeltetést nem szabályozták. Most azonban a következmények még súlyosabbak lesznek szerinte.

„Ott lesz egy rendelkezésre álló keretösszeg, amit a gazdák nem fognak igénybe venni, mert így, ebben a formában ez teljesíthetetlen, és abszolút nem éri meg. Úgyhogy két hozzáállást állapítottunk meg a részükről, egyrészt azt mondták, hogy így ők ebbe egyértelműen nem szállnak be, és akkor inkább nem igénylik ezeket a pénzeket, és akkor intenzívebben fogják használni  a területüket, ha megtehetik akár be is szántják, vagy nagyon intenzíven kezdenek legeltetni, ami természetvédelmi szempontból nem jó” – fejtette ki Nagy Attila, aki még azt a veszélyt is látja, hogy befektetőknek adják el a gazdák a területeket, akik majd egybeszántják ezeket, és „megint ott tartunk, hogy veszítjük a természeti és tradicionális értékeinket”.

Még a módszertan sem ismert

A gazdák azt is kifogásolták, nem lehet ilyen gyors változásokhoz igazodni.

„Nagyon nehéz átállni egyik gazdálkodási formáról a másikra, még most sem lehet tudni, hogy konkrétan hogy is fog ez működni, mert a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) sem kapta meg a szamárvezetőt, ami pontosan leírja, mit hogyan kell csinálni, miközben tavasszal már ez alapján kell benyújtani az igényléseket” – hívta fel a figyelmet. Ezért a gazdák javaslatára kérik azt a szaktárcától, legalább halassza az új támogatási csomagok és az ezzel járó feltételek bevezetését.

„Már az is segítség lenne, azt mondták, ha legalább lenne még egy évnyi idő, hogy megpróbáljanak átállni” – számolt be Nagy Attila. Hozzátette, remélik, hogy a következő hónapokban kiderül, mi hogyan működne a jövőben. „Ez nagyon hirtelen éri őket, és nem tudnak változtatni, még ha akarnának sem, hiszen más típusú gazdálkodást kell bevezetni, állatállományt le kell fejleszteni, és ezt nem tudják megoldani egyik hónapról a másikra” – mondta el Nagy Attila.

Az aláíró szervezetek által indított petíció itt követhető. 

(nyitókép: Fodor Zsuzsanna)