Minden ötödik romániai lakost érintette a szegénység 2023-ban, és a 21,1 százalék élt olyan háztartásban, amelynek jövedelme az egy felnőttre számolt, rendelkezésre álló mediánjövedelem 60 százalékában meghatározott küszöbérték alatt volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

A forrás szerint a relatív szegénységi ráta, amelyet a háztartás saját forrásaiból származó fogyasztás értékét nem tartalmazó teljes rendelkezésre álló jövedelem alapján becsülnek, tavaly mindössze 0,1 százalékponttal csökkent.

Abszolút értékben a szegények száma 3,970 millió volt, 59 ezerrel kevesebb, mint 2022-ben.
Nemek szerinti bontásban 2023-ban a férfiak körében 0,5 százalékponttal magasabb volt a szegénységi ráta, mint a nők körében (21,3 százalék a 20,8 százalékkal szemben). 2023-ban a szegénység a 0-17 évesek (29,6 százalék) és a 18-24 évesek (24 százalék) körében volt a legmagasabb.
Emellett az eltartott gyermekekkel és 18-24 éves fiatalokkal rendelkező háztartásokban élők szegénységi aránya 2023-ban 25,1 százalék volt, ami 9,1 százalékponttal magasabb, mint az eltartott gyermekekkel és fiatalokkal nem rendelkező háztartásokban élőké, idézi az adatokat az Agerpres hírügynökség.
„Ha 2023-ban nem fizettek volna nyugdíjakat és egyéb szociális juttatásokat, akkor a lakosság közel fele (47,1 százalék) a relatív szegénységi küszöb alatt lenne, és a helyzet nyilvánvalóan romlott volna az idősek (65 évesek és idősebbek) esetében, akik 86,6 százalékban relatív szegénységben élnének. Ugyanez a helyzet az 55-64 éves korcsoportba tartozók esetében is fennállt volna, de alacsonyabb, 49,4%-os arányban" – jegyzi meg a statisztikai intézet.

A hivatalos statisztikák szerint a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés aránya tavaly 19,8 százalék volt, ami 4,5 százalékpontos csökkenés 2022-hez képest, a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben érintettek száma pedig 3,739 millió fő, akiknek 44,9 százaléka férfi, 55,1 százaléka nő.
Az adatok szerint, a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés korcsoporttól és háztartási jövedelemtől függően eltérő intenzitással érinti a lakosságot. Így 2023-ban a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés előfordulása főként a 65 éves és idősebbek (23,7%) és a legfeljebb 18 évesek (22,6%) körében volt magasabb.

Ami a munkát illeti, a 65 évesek és annál fiatalabbak közül 718 000-en éltek nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban (olyan háztartásokban, ahol a munkaképes korú felnőttek olyan tevékenységet folytattak, amelyhez munkaerő-potenciáljuk kevesebb mint 20%-át igényelték).
Az előző évhez képest a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya egy százalékponttal nőtt (5,2% a korábbi 4,2%-hoz képest). Ezen személyek nemek szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a nők száma 2023-ban 44 000 fővel meghaladta a férfiakét. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő 65 éves vagy annál fiatalabb személyek aránya 0,9 százalékponttal magasabb volt a nők körében, mint a férfiaknál (a nők 5,7%-a a férfiak 4,8%-ával szemben).

A szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélyének kitett személyek aránya 2023-ban 32 százalék volt, ami hatmillió embert jelent A 2022-es évhez képest 2,4 százalékpontos csökkenés tapasztalható, ami 492 000 fő csökkenését jelenti.
Az életkor fontos szerepet játszik, a relatív szegénységi mutató 2023-ban magasabb volt a 0-17 évesek (39,0%) és a 18-24 évesek (31,1%) esetében, és alacsonyabb a 25-49 éveseknél (28,8%). A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett 65 éves és idősebbek aránya 32,3% volt.
2023-ban a 18 éves és idősebb foglalkoztatottak 22,8%-át fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, míg az ugyanezen korcsoportba tartozó munkanélküliek 38,9%-a. A gyermek nélküli háztartásokban élők és a 18-24 éves eltartott fiatalok esetében alacsonyabb volt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata (29,4%), mint a gyermekes háztartásokban élők és a 18-24 évesek esetében.

Az INS szerint 2023-ban a relatív szegénységi mutató legmagasabb előfordulása a két felnőttből álló, három vagy több eltartott gyermeket nevelő háztartásokban volt (68,6%), ezt követték az egyszülős háztartások 45,3%-os előfordulási aránnyal.
Az eltartott gyermek nélküli háztartások és a 18-24 éves fiatalok esetében az egyszemélyes háztartásokban volt a legmagasabb az előfordulási arány (39,9%), szemben a két vagy több eltartott felnőttel rendelkező háztartások 25%-ával.