A mentalitásváltás és a támogatások a legfontosabbak a környezetvédelem előremozdításának szempontjából – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a Te mit teszel érte? című keddi beszélgetésen, amelynek az Xponential Transylvania adott otthont. A környezetvédelmi minisztert Azzola Katalin jogi tanácsadó kérdezte.

A környezetvédelmi beszélgetésen Tánczos Barna az elmúlt időszak környezetvédelmi programjairól és a minisztérium induló pályázatairól beszélt. „A szívünk hazahúz, és úgy kell dolgoznunk, hogy annak a konkrét hasznát, az eredményét az erdélyi magyarok is érezzék” – jelentette ki. Hozzátette, az országos programok kidolgozásánál figyelembe veszik az erdélyi magyarok visszajelzéseit, amelyek különböző magyar civil szervezetektől, iskoláktól vagy önkormányzatoktól érkeznek.

Mint azt már korábban megírtuk, idén rekordösszegű büdzsével rendelkezik a Környezetvédelmi Alap tizennyolc programja, mintegy 13,3 milliárd lejjel, az RMDSZ célja, hogy minél nagyobb arányban támogassa a lakosságot és az önkormányzatokat zöld, környezetkímélő programok által. Újdonságképp a helyi önkormányzatok számára kidolgozott roncsautó programot, a háztartási gépek lecserélését lehetővé tevő programot és a magánszemélyek számára kiírt napelemes támogatást említette.

A környezetvédelmi miniszter kijelentette, a fenntartható erdőkitermelést a gyakorlatban is elsajátíthatják a diákok a ma aláírt megállapodás keretében, amely a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és Romsilva között született meg, így évente ezer diák vehet részt nyári gyakorlaton az erdészeti hivataloknál.

A támogatások és pályázatok mellett a gyerekek környezetvédelemre való nevelését tartja nagyon fontosnak a miniszter, rámutatott ezért vezették be az elemi iskolákban és líceumokban a zöld hetet, amikor a kisiskolások és diákok „lazább környezetben hulladékgazdálkodásról, természetvédelemről, faj- és élőlényvédelemről, klímaváltozásról tanulhatnak”.

A minisztérium idén már zöld fesztiválokat is támogatna, Tánczos Barna szerint ezek jó helyszínek lennének arra, hogy az emberek gyakorolják a környezettudatosságot. A minisztérium úgynevezett zöld csomagos szinteket vezetne be, amelyekre fesztiválszervezők jelentkezhetnek, felhívva a figyelmet arra, hogy kizárólag belépős rendszerrel működő fesztiválok részesülhetnek a támogatásban. A pályázatok kiírása és gyakorlatba ültetése a Környezetvédelmi Alap feladata lenne, viszont ezek kiírásának pontos dátuma még ismeretlen.

Felvetődött a Bistroje-csatorna kérdése is, amit az ukránok pár évvel ezelőtt úgy kezdtek el mélyíteni, hogy nem kérdeztek meg senkit, ez viszont nagy hatással lehet a Duna-deltára. A miniszter elmondta, méréseket végeztek a Chilia-ág 14 pontján és összevetették a 2017-es mérésekkel, melynek során kiderült nincs eltérés a pontoknál, tehát nem keletkezett kár a Chilia-ágban az ukránok munkálatai miatt. Ugyanakkor a szóban forgó ág hajózhatóvá tétele károkat okozna a költöző halak életében, legfőképpen a tokfélék költözési útvonalát érintené negatívan. „Elméletileg minden ilyen beruházás mögött ott kell lennie a hatástanulmánynak” – jelentette ki Tánczos. Hozzátette: az ukránok még nem kértek hatástanulmányt semmilyen beruházásra, kivéve az izmajili kikötőfejlesztést.

Arra a kérdésre, hogy milyen előrelépések történtek az elmúlt időben a levegő-, vízszennyezés és a hulladékgazdálkodás területén a környezetvédelmi miniszter azt válaszolta, hogy elindultak dolgok, de nem lehet azt mondani, hogy az ország megmenekült a szeméttől. A minisztérium különböző programok által próbálja csökkenteni a lég- ész vízszennyezést, mégis egy mentalitásváltásra lenne szükség, aminek legjobb táptalajai Tánczos Barna szerint a gyerekek.

Nézői kérdésre a környezetvédelmi miniszter elmondta jelenleg nincsenek olyan törvények, szabályozások, amelyek a háztartási hulladék csökkentésére vonatkoznának, ugyanakkor termelők szintjén korlátozásokat vezethetne be a minisztérium a csomagolásokra vonatkozóan, hogy azok a környezetbarátabbak legyenek.