Romániának ebben az évben 51 milliárd lej összegű kamatot kell kifizetnie, ami – Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint – „történelmi rekordot” jelent. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy az az összeg, amelyet az ország kizárólag kamatokra fizet a hitelezőinek, kétszerese annak, amit a Fejlesztési Minisztérium vagy a Közlekedési Minisztérium az idén beruházásokra fordít.

Tánczos Barna szerda este a Digi 24 hírtelevízió műsorában mutatta be az adatokat, ezek szerint az év végére a Románia által végrehajtott beruházások értéke megközelíti vagy akár meg is haladja a 150 milliárd lejt, miközben a kamatkiadások összege körülbelül 51 milliárd lej lesz.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a kamatokra kifizetett összeg „történelmi rekord”, amely „hatalmas nyomást gyakorol a költségvetésre”, és hozzátette: a magas kamatszintek „az elmúlt évek folyamatosan görgetett hiteleinek következményei”.

„Annak következtében, hogy Románia az elmúlt években túlzott mértékben eladósodott, 2025-ben azzal a helyzettel szembesülünk, hogy a kamatok összege 51 milliárd lej. A Fejlesztési Minisztérium teljes beruházási programjai valószínűleg 20 milliárd lej körül lesznek. Vagy ha megnézzük a Közlekedési Minisztérium beruházásait: 20-valamennyi és 50 – szintén nagyjából a duplája. Tehát ha nem sikerül csökkentenünk ezt a nyomást – egyrészt fiskális konszolidációval, a működési kiadások mérséklésével, másrészt azzal, hogy a kamatszintet a jelenlegi 7–8%-ról 4–3% körüli szintre visszük le –, egyre súlyosabb problémáink lesznek” – idézi Tánczos Barna nyilatkozatát a News.ro.

Kapcsolódó

Köszönjük meg Ciolacunak: annyit költünk idén beruházásokra, mint az államadósság kamatjaira

Most isszuk a levét a tavalyi fedezet nélküli fizetés- és nyugdíjemeléseknek.  

költségvetési hiány államadósság kamat hitel

A miniszterelnök-helyettes hozzátette, Románia ebben hibázott nagyon sokat: abban az időszakban, amikor takarékosabban kellett volna bánnia a kiadásokkal és a hitelekkel, túlzottan kiterjesztette azokat. Így aztán, akik ezeket a hiteleket nyújtják, látják a költségvetési egyensúlytalanságot, a társadalmi, beruházási, fix kiadási és működési egyensúlyhiányokat – mindazt, ami az állam vállát nyomja. És emiatt növekednek ezek a kiadások. Gyakorlatilag egy 15 éves hitel esetében megduplázódik egy autópálya költsége. „Ha ma építek egy autópályát és 7%-os kamattal veszek fel 15 éves hitelt, akkor az autópálya nem egy lejbe kerül, hanem pontosan 2 lejbe. Ez a hitelek hatása – ugyanúgy, mint egy családi költségvetésben. Ha folyamatosan csak hitelt veszel fel, eljön az a pillanat, amikor a kamatokra többet költesz, mint az élelmiszerre” – tette hozzá Tánczos.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az országnak folytatnia kell a beruházásokat, erőforrásokat kell biztosítania a gazdaság támogatására, valamint a vidéki térségek életszínvonalának növelésére.