Románia és a Moldovai Köztársaság hétfőn Bukarestben megállapodást kötött az első közös katonai beszerzésről, amelynek keretében a moldovai hadsereg 62 olasz gyártmányú katonai teherautóhoz jut az Európai Unió SAFE-programjának segítségével. Chișinău néhány nappal korábban Ukrajnával is katonai-műszaki együttműködési egyezményt írt alá, amely elsősorban a drónok elleni védekezéshez szükséges technológiák beszerzését könnyítheti meg.

A bukaresti Victoria-palotában tartott aláírási ünnepségen Luca Niculescu román miniszterelnök, Ștefan-Radu Oprea román és Anatolie Nosatîi moldovai védelmi miniszter is részt vett. A megállapodással Moldova csatlakozott ahhoz a keretszerződéshez, amelyet a román védelmi minisztérium még 2019-ben kötött az olasz Iveco Defence Vehicles vállalattal, és amely eredetileg 2909 katonai szállítójármű beszerzését irányozta elő a román hadsereg számára. Ezek közül október végéig 2039-et már leszállítottak, most pedig a moldovai fél is 62 teherautót vásárol, három különböző kivitelben.

Szovjet haditechnika helyett olasz katonai járművek

A moldovai fegyveres erők felszerelésének jelentős része még a szovjet korszakból származik, ezért a mostani beszerzés elsősorban az elöregedett szállítóeszközök fokozatos lecserélését szolgálja. Az új teherautók a Dâmbovița megyei Petrești Iveco-üzemében készülnek, ahol a román hadsereg számára megrendelt járműveket is gyártják és összeszerelik. Anatolie Nosatîi korábban arról beszélt, hogy a régi katonai felszerelések egy részét értékesítik, a használhatatlanná vált technikai eszközöket pedig kivonják a hadrendből és leselejtezik.

A közös vásárlás pénzügyi hátterét az Európai Unió SAFE elnevezésű védelmi programja biztosítja, amely legfeljebb 150 milliárd euró kedvezményes hitellel támogatja a tagállamok katonai beruházásait és közös beszerzéseit. Bár közvetlenül csak az uniós országok részesülhetnek a hitelekből, a közös projektekben a tagjelölt államok, köztük Moldova is részt vehetnek. Chișinău számára így lehetővé vált, hogy a román hadsereg már működő beszerzési rendszerén keresztül jusson hozzá a szükséges felszerelésekhez.

A moldovai védelmi miniszter a megállapodás előtt adott televíziós interjújában hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is országa legfontosabb és legmegbízhatóbb katonai partnere, amelyre a hadsereg korszerűsítésében is számíthatnak. Nosatîi szerint a 2023-ban és 2024-ben megkezdett fejlesztések eredményeként további modern felszerelések érkezése várható, miközben a katonai vezetés egyre nagyobb figyelmet fordít az ország légterének védelmére.

Ukrajna segítségével védekeznének az orosz drónok ellen

Az ukrajnai háború kezdete óta több alkalommal is megsértették Moldova légterét orosz drónok és rakéták, egyes eszközök pedig az ország területén zuhantak le vagy robbantak fel, ami egyre sürgetőbbé tette a légvédelmi képességek fejlesztését. A moldovai hadsereg az elmúlt években ugyan jelentősen javította a légi fenyegetések észlelését, Nosatîi szerint azonban továbbra sem rendelkezik elegendő olyan fegyverzettel, amellyel a berepülő eszközöket meg is tudná semmisíteni.

A helyzet javítása érdekében az Európai Unió júliusban 120 millió eurós támogatást hagyott jóvá az Európai Békekeretből egy közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzésére, szeptemberben pedig megkezdődött a program végrehajtásának előkészítése. A rendszer leszállításának időpontja egyelőre nem ismert, miközben a korábbi támogatásokból finanszírozott légtérellenőrző eszközök már segítik a moldovai hadsereget. Az Európai Unió 2021 óta összesen 317 millió eurót fordított Moldova katonai képességeinek fejlesztésére az Európai Békekereten keresztül.

A légvédelem korszerűsítésében Ukrajna is szerepet kaphat, miután október 26-án Chișinău és Kijev katonai-műszaki együttműködési megállapodást írt alá, amely megnyithatja az utat az ukrán hadiipar egyes termékeinek beszerzése előtt. A moldovai kormány különösen azok iránt a drónelhárító rendszerek iránt érdeklődik, amelyeket az ukrán hadsereg már tényleges harci körülmények között alkalmazott, és amelyek a hagyományos légvédelmi fegyvereknél olcsóbb megoldást kínálhatnak bizonyos fenyegetésekkel szemben.

A román kormány szintén bekapcsolódna a drónelhárítási képességek fejlesztésébe, Luca Niculescu miniszterelnök ugyanis legutóbbi chișinăui látogatásán megerősítette, hogy a három ország között már egyeztetések zajlanak a lehetséges együttműködésről. Nosatîi szerint az orosz drónok egy része nem véletlenül került Moldova területére, hanem szándékosan irányították őket az ország légterébe, hogy félelmet keltsenek a lakosság körében.

A NATO-val való együttműködés nem sérti Moldova semlegességét

Az ország alkotmányban rögzített semlegessége miatt a hadsereg korszerűsítése továbbra is érzékeny politikai kérdés Moldovában, különösen azért, mert az oroszbarát ellenzék rendszeresen azzal vádolja a nyugati államokat, hogy katonai segítségnyújtásukkal az ukrajnai háborúba akarják belesodorni Chișinăut. A moldovai védelmi miniszter visszautasította ezeket az állításokat, hangsúlyozva, hogy az észak-atlanti szövetséggel folytatott együttműködés nem jelent NATO-tagságot, és nem jár az ország semleges státuszának feladásával.

Nosatîi magyarázata szerint a NATO mint szervezet nem szállít fegyvereket Moldovának, hanem a chișinăui hatóságok kérésére elsősorban kiképzéssel, szakértői támogatással és nem halálos katonai felszerelésekkel segíti a fegyveres erőket. Az együttműködés tizenkét területet ölel fel, köztük a katonai egészségügyet, a kibervédelmet, a kiképzést és a védelmi intézményrendszer korszerűsítését, a konkrét fejlesztésekről pedig minden esetben a moldovai hatóságok döntenek.

A miniszter ugyanakkor különbséget tett a NATO és annak tagállamai között, hiszen az egyes szövetséges országoktól Moldova fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket is vásárolhat, illetve adományként is elfogadhat ilyen eszközöket. A moldovai kormány álláspontja szerint ezek a beszerzések nem ellentétesek az alkotmányos semlegességgel, amely nem tiltja meg az országnak saját fegyveres erőinek fenntartását és területének védelmét.