Szobrok a raktárban, nevek célkeresztben – Így írja át a Vexler-törvény a köztereket

A Vexler-törvény hatályba lépésével új korszak kezdődött. A változás első látványos példája Octavian Goga iași-i szobrának eltávolítása, de a folyamat ennél jóval szélesebb kört érinthet.

A Vexler-törvény életbe lépésével tilossá vált a fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób ideológiák képviselőinek nyilvános dicsőítése. Nem készülhet róluk kültéri szobor és nem is viselheti nevüket utca vagy közintézmény. Csakhogy több olyan vitatott múltú személyiség van a történelemben, akikről az ország szinte minden városában neveztek el már utcát, iskolát, közintézményt.

A legismertebb közülük minden bizonnyal Octavian Goga, akinek a mellszobrát most eltávolították a Iași-i Nemzeti Atheneum elől. Egy aradi egyesület kérvényezte a város polgármesteri hivatalánál a büszt áthelyezését, majd miután nem kapott határidőre választ, pert indított a Vexler-törvényre hivatkozva, valamint a prefektúrához fordult a szobor áthelyezése érdekében – számolt be csütörtökön a News.ro.

A kulturális intézmény ügyivő vezetője, Marius Mihai Gherman azt mondta, hogy a szobor most egy raktárban van, később egy múzeumban kap majd helyet, onnan ugyanis nem tiltották ki. Hangsúlyozták: ők nem a politikusnak állítottak emléket, hanem a költőnek.

Octavian Goga szobrát 2021-ben állították Iași-ban | Fotó: Iași Polgármesteri Hivatala

Octavian Goga a román irodalom meghatározó költője volt, viszont politikai tevékenysége korántsem dicséretes. Ő volt az ország miniszterelnöke 1937 és 1938 között, amikor is zsidóellenes törvényeket hozott. Ilarion Țin történész szerint kérésére horogkereszttel a mellén temették el. Ennek ellenére szinte minden városban utcák, iskolák, közintézmények viselik a nevét. Kolozsváron egyebek mellett a könyvtárat nevezték el róla, de az aradi egyesület, amelyik a iași-i szoboreltávolítást kiharcolta már korábban kezdeményezte az intézmény nevének megváltoztatását.

Az antiszemitizmus és a legionarizmus megelőzését és felszámolását célzó egyesület vezetője, Bogdan Ionescu a Maszolnak elmondta: Octavian Goga a legismertebb személyiség, akinek a Vexler-törvény alapján betiltható a dicsőítése közterületen, viszont az emberek jelentős többsége nem is ismeri a költő politikai tevékenységét, antiszemita múltját. Vannak mások is.

Ionescu említette még a legionárius eszméket hirdető Radu Gyrt, a mélyen antiszemita ügyvédet, Istrate Micescut vagy az ugyancsak szélsőjobbos Petre Țuțeát is. A folyamatban lévő ügyeikről az ügyvéd nem kívánt nyilatkozni, de felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben az önkormányzatok gondozzák és ápolják a zsidó örökséget, másfelől antiszemita személyiségekről vannak elnevezve utcák.

Goga esetében szerinte sikerült a közemlékezetből kitörölni az író, költő politikusként elkövetett bűneit, azáltal, hogy csak az irodalmi tevékenységét helyezték előtérbe. Ionescu viszont hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy elkezdjük elégetni a könyveit, de ne is dicsőítsük szobrokkal, utcanevekkel a „szörnyűséges rossz” megtestesítőjét. Múzeumban lehetnek kiállítva a szobraik, írni is lehet róluk – ecsetelte.

Emlékezetes, hogy a Silviu Vexler által kezdeményezett törvény az alkotmánybíróságot is megjárta tavaly, Nicușor Dan államfő pedig vissza is küldte a parlamentbe, mielőtt végül kihirdette a szélsőjobbos ellenzék által hevesen támadott jogszabályt.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?