A rezidens orvosok mintegy 60 százaléka úgy érzi, nagy szüksége lenne képzésre a betegekkel és azok hozzátartozóival való kommunikáció terén – derül ki a Román Orvosi Kamara (CMR) legfrissebb felméréséből, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.

Noha a válaszadók 63 százaléka alapvetően pozitívan értékeli saját jelenlegi kommunikációs készségeit, mindössze 13,1 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek a képességei kiemelkedően fejlettek.

A kutatás adatai szerint a kommunikációs felkészítés iránti igény leginkább a gyermekgyógyászat, az onkológia, a pszichiátria, a háziorvostan, valamint az intenzív terápia (ATI) területén dolgozó fiatal orvosok körében szembetűnő, ahol a képzést szorgalmazók aránya eléri a 65–70 százalékot is.

A Román Orvosi Kamara közleménye kiemeli, hogy a 2026-ban országos szinten végzett szociológiai kutatás szerint tízből hat rezidens orvos igényelne kiegészítő felkészítést a hatékonyabb betegkommunikáció érdekében. Ez az eredmény egy fontos szemléletváltásra mutat rá az új orvosgeneráció körében: az orvosi felkészültséget már nem csupán a klinikai és szakmai ismeretek alapján ítélik meg, hanem a beteggel való bizalmi kapcsolat kiépítésének képességével is azonosítják. A képzési igény az ország szinte valamennyi egyetemi központjában egyenletesen magas, ami rácáfol arra a feltételezésre, hogy a hiányosság csupán lokális jellegű probléma lenne.

Kapcsolódó

A betegellátásban a jó kommunikáció is nélkülözhetetlen – Hat székelyföldi kórház dolgozóit képezték

Újabb hatvan egészségügyi dolgozó vett részt a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központ által szervezett, magyar nyelvű szakmai továbbképzésen.

betegellátás szakképzés orvosok Kézdivásárhely

Az eredményekből az is kiderül, hogy a női rezidensek körében lényegesen magasabb a kommunikációs képzés iránti igény, mint férfi kollégáiknál: a nők 64,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szüksége lenne fejlesztésre, míg a férfiaknál ez az arány 52 százalék. Különösen szembetűnő a különbség a nagyon magas képzési igényt jelzők körében (32,8% a nőknél, szemben a férfiak 25,2%-ával). Ezzel párhuzamosan a férfi rezidensek 26,2 százaléka véli úgy, hogy csekély szüksége van ilyen jellegű felkészítésre, ami több mint kétszerese a nők körében mért 12,7 százaléknak. Ezek az eltérések jól mutatják a két nem eltérő attitűdjét a kommunikációs készségek gyakorlati fontosságát illetően.

A felmérésben részt vevők 63 százaléka tartja hatékonynak saját kommunikációs képességeit, ám közel felük (49,7%) csak „nagy mértékben”, és mindössze 13,1 százalékuk értékelte azt „egyértelműen kiemelkedőnek”. Ugyanakkor a rezidensek 30,4 százaléka semleges választ adott saját kompetenciáinak megítélésekor.

A kutatás megállapításai egyértelműen jelzik, hogy a szakorvosképzésben elengedhetetlen a gyakorlati kommunikációs modulok bevezetése, amelyek közvetlenül a klinikai munka során felmerülő kihívásokra készítik fel a fiatal orvosokat.

Cătălina Poiană, a Román Orvosi Kamara elnöke a közleményben hangsúlyozta: az innovatív formátumú kommunikációs kurzusok beépítése a rezidensképzésbe – objektív értékelési módszerekkel és rendszeres visszajelzéssel kiegészítve – nemcsak az ellátás minőségét javíthatja és a konfliktushelyzeteket előzheti meg, hanem kulcsfontosságú az orvosok, a betegek és a hozzátartozók közötti bizalom megerősítésében is.