Évente több száz tonna hulladékot dobnak ki a folyópartokra, ezek aztán a vizekbe kerülnek. Csak a Duna évente közel 100 tonna műanyagot szállít a deltába, majd a Fekete-tengerbe. A folyók, folyópartok tisztításának problémája azonban, úgy tűnik, senkinek sem a feladata. Az önkormányzatok nem takarítják el a szemetet, mert nincs rá pénzük vagy nem érdekli őket, a román vízügyi hivatal pedig azért nem, mert nem kötelezi erre a törvény – számolt be riportjában a Digi24.

Környezetvédelmi aktivisták egy éven keresztül minden évszakban összesen 270 vízmintát vettek a Dunából, és elküldték laboratóriumi elemzésre. Az eredmények több mint riasztóak: a romániai részén a Duna évente közel 100 tonna műanyagot szállít, amely a deltába, majd a Fekete-tengerbe ömlik.

Konkrétan 48,5 tonna mikroműanyag, azaz 5 milliméternél kisebb darabok, és 48 tonna makroműanyag kerül a Dunába és onnan a tengerbe a környezetvédő szervezet szerint. A Mai Mult Verde Egyesület projektkoordinátora, Loredana Pană arról számolt be, „a helyzet romlik, a mennyiség évről évre nő, és jelenleg nincs az országnak programja a vízszennyezés megelőzésére”.

A környezetvédelmi őrség büntetget

Az Országos Környezetvédelmi Őrség főbiztosa szerint, ők többször büntettek tavaly a vízpartokon elhagyott hulladék miatt, és akár bűnügyi eljárást is kezdeményeztek, „mivel a Környezetvédelmi Őrség tavaly óta nagyon szoros kommunikációs csatornákat nyitott a bűnüldöző szervekkel”.

A vízügynek nem kötelessége

Az aktivisták szerint a vízfolyások kezeléséért és karbantartásáért felelős intézmény, a Román Vízügyi Igazgatóság, nem ellenőrzi a vízben lévő műanyag mennyiségét, mivel ez nem kötelessége. A Mai Mult Verde Egyesület projektkoordinátora, Loredana Pana elmagyarázta: „a törvény szerint a hulladék által generált durva szennyezés valójában nem számít szennyezésnek, és a vízügy csak a víz kémiai összetételét elemzi, de nem tartozik a feladatkörükbe a takarítás”.

Bár az aktivista szerint is szennyezésnek számít a műanyag szemét, de hangsúlyozta, a törvény szerint mégsem az. „A víztörvény 6. melléklete értelmében a durva szennyezés nem számít olyan tényezőnek, amelyet a román vízügynek elemezni kell a víz ökológiai potenciáljának meghatározásakor” – magyarázta el.  Eszerint a víz akkor tekinthető tisztának, ha megfelel az úgynevezett minőségi elvárásoknak, azaz, ha az elemzések azt mutatják, hogy az ökológiai állapota „nagyon jó” vagy „jó”, és az ökológiai potenciál „maximális” vagy „jó”.

A folyók közel 67 százaléka nem megfelelő minőségű

A román vízügy legfrissebb, 2022-es elemzése szerint a folyók 66,74 százaléka nem felel meg a minőségi célkitűzésnek, és csak 33,26 százalékuk ment át ezen a teszten. Ezzel azonban még csak nincs is tisztában a Romániai Vizek Országos Igazgatóságának főigazgatója, Sorin Lucaci, aki kapásból azt mondta a tévécsatorna riporterének, hogy „az ország folyóvizeinek ökológiai állapota jelenleg nagyrészt jó”.

Egymásra hárít az önkormányzat és a vízügy

Bár a településeken és azok környékén a folyók és folyópartok tisztításáért a törvényi felelősség az önkormányzatokat terheli, sok esetben a polgármesterek azt mondják, hogy nincs pénzük erre. Ráadásul teljesen elszabadult a hulladék felhalmozódása. A polgármester a vízügytől várja a segítséget, az pedig azt mondja, az önkormányzat feladata a takarítás, ők csak a település határán kívül felelősek a folyók karbantartásáért.

A probléma megoldásáért több mint 60 civil szervezet nyílt levelet küldött a környezetvédelmi minisztériumnak, amelyben a folyópartok megtisztítására irányuló országos programot követelnek, amelyet az Országos Környezetvédelmi Ügynökség irányítana és a Környezetvédelmi Alap finanszírozna, számol be a Digi24.